„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

ÖSSZEGZÉS ÉS KITEKINTÉS - Beluszky Pál: Budapest társadalma a modernizáció útján. 1948-tól máig (1992)

Ez a negyed századon át érvényes modell van átalakulóban napjainkban, Az átalakulás mértékéről nincsenek pontos adataink, a folyamatok jellegéről sem készültek napjainkig átfogó elemzések. így néhány tendencia jelzésére szorítkozunk. Az 1990-es évek elejének feltételezett társadalmi modelljénél a legszembetűnőbb különbség a Kádár-korszak társadalommodelljéhez képest a kétféle szerveződési elv fokozatos elkülönülése, a „piramisok" távolodása egymástól, a piaci szerveződés. A „piramisok" széthúzódása egyrészt a második gazdaság lehetőségeinek, jelentőségének csökkenésével (a korábban a második gazdaságban végzett tevékenység „átvitele" az első gazdaságba, a rendszeres túlórázás, másodállás vállalás lehetőségének csökkenése, a magánszektor által kielégített kereslet keresetcsökkentő hatása, stb.) magyarázható, másrészt természetesen a piaci szektor növekvő jelentőségével A piaci szektor is jellegzetesen „kétosztatú" tehát, az első gazdaságban jelentkezik, de fennmaradt második gazdaságként is (ha feltehetően ez utóbbiban zsugorodva is). A piaci első gazdaságban érdekelt lakosság számát és arányát csak becsülni tudjuk. Az 1990. január 1-én végrehajtott népszámlálás ötvenháromezer önállót talált Budapesten (a keresők 6 százalékát). Számuk és arányuk 1980 óta megháromszorozódott. Ez a szám nem tartalmazza a piaci szektor alkalmazottainak számát. S figyelembe kell venni, bizonyos értelmiségi pályák ismét „szabadfoglalkozás" jel legűekké válnak napjainkban (ügyvédi pálya, magánorvosok és gyógyszerészek, magánmérnökök, művészek, stb.). így a keresők ötöde 1991 őszén a piaci szektorban tevékenykedik, s az arányuk állandóan nő. Ez a csoport igen heterogén összetételű; feltehetően a) új nagy-és középvállalkozókra; b) kisvállalkozókra, „tradicionális" önállókra (kiskereskedő, taxis); c) a piaci szektor kisegzisztenciáira (alkalmazottak, ügynökök, utcai árusok, csencselők, stb.) bontható ez a csoport. A közép- és nagyvállalkozók számát Budapesten egy igen bizonytalan becslés négyszázra tette 91 őszén. Hasonló pozíciót foglalnak el a szabadfoglalkozású értelmiségiek legjobb helyzetben lévő képviselői, de némiképp a gazdasági-politikai vezető elit szakmailag kiváló képviselői is, akik konvertálható tudásuk, összeköttetéseik révén a piaci szférába is át tudnak lépni. 580