„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

ÖSSZEGZÉS ÉS KITEKINTÉS - Beluszky Pál: Budapest társadalma a modernizáció útján. 1948-tól máig (1992)

Külön kell szólni a piaci szektor kisegzisztenciáiról, akiknek száma rohamosan növekszik, s ma már szembeötlő szereplői Budapestnek. Tőkével nem rendelkező utcai árusok, csempészárukkal kereskedők, házalók, „feketemunkások" tömegei vannak jelen Budapesten (s természetesen a már a bűnözés szférájába sorolható valutázók, prostituáltak, szerencsejátékosok, stb.) A volt pártállami berendezkedéshez kötődő rendi jellegű kiváltságok eltörlése, az un. „nomenklatúra" — magas párt-, állami és gazdasági vezetők — menesztése, az élet minden területét átszövő etatizmus visszaszorulása, a félelem s az „alattvalói" magatartás oldódása a rendies szerveződési formákat háttérbe szorította. De nem szüntette meg teljesen. Nemcsak azért, mert a korábbi hierarchiák egyes elemei még továbbélnek — pl. a munkahelyeken —, nemcsak azért, mert az állami munkahelyekhez való kötődés eleve bizonyos rendies szerkezeteket tart életben, hanem azért is, mert az új politikai elit is vonzódik bizonyos tekintélyelvű berendezkedéshez, nosztalgiával fordul a két világháború rendies jelenségei felé, s azért is, mert a társadalomba is mélyen ivódtak bizonyos rendies elemek, ideológiák. Ismét Bibó Istvánt idézve: "... az a kényszeres attitűd, hogy helyes és helytelen nézetek, világnézetek között kell mindig különbséget tenni". Szelényi Iván pedig azt állapítja meg, hogy az új rendszerbe való átigazolás elterjedt technikája az új lojalitás; "... az új típusú lojalitásokkal ismét politikai tőkén alapuló, alapvetően rendi szerveződés alakul ki, amelyre a polgári szemléletre oly idegen intolerancia a jellemző". Végül is: Budapest társadalma kétarcú: mivel a piaci szerveződés bizonyos elemei a reálszocializmus idején is fennmaradtak — ha a második gazdaság kereteibe szorítva is —, mivel bizonyos kispolgárosodás állandóan zajlott, ez a társadalom sok szempontból nyitott és alkalmas a modernizálásra, polgáriasodásra. Másrészt állapota, ismeretei, beidegződései gátolják is ebben, hosszú folyamattá téve a polgáriasodást (a pénzes vállalkozók többsége ma hazánkban igencsak híján van a polgári erényeknek, mentalitásnak), gondot okozva a modernizáció mindennapjaiban is. 581