„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)
VII. fejezet AZ „ÚJRA CSENDES" BUDAPESTTŐL A „LEGVIDÁMABB BARAKK" FŐVÁROSÁIG - Állambiztonsági jelentések az 1988. és 1989. június 16-i megemlékezésekről
Záradék: Az előállítottakat 1988. június 16-án 22,00 órakor elbocsátottuk, a kopjafa visszaadására intézkedés történt. Budapest, 1988. június BELÜGYMINISZTÉRIUM Szigorúan titkos! III/III. Csoportfőnökség (Selejtezésig!) JELENTÉS [...] Az események, 301 az előkészítés időszakában végrehajtott megelőző befolyásoló intézkedések hatására az előzetesen meghatározott tervek szerint rendben lezajlottak. Az alternatív szervezetek által várt, mintegy félmillió résztvevővel szemben a Hősök terén nagyságrenddel kisebb tömeg gyűlt össze. Ezen még a vidéki toborzás sem változtatott. A rendezők mind a búcsúztatáson, mind a temetői gyászszertartáson eleget tettek vállalt feladatuknak, biztosították a rendet. A helyszínekre — az előzetes felhívások ellenére — bevinni kívánt transzparenseket, demonstratív táblákat és zászlókat visszatartották. Mindezekkel szemben az elhangzott beszédek nem tükrözték az elvárható önmérsékletet, több felszólaló nyíltan felvázolta — és esetenként követelte — a rendszerváltozás programját. Különösen érzékelhető volt ez Rácz Sándor és Orbán Viktor a Hősök terén, valamint Méray Tibor a temetőben elhangzott beszédében. Megállapítható, hogy az előzetesen eltervezett és a rendezőkkel történt megállapodás — amely a kegyeleti jelleg kidomborítását, a nemzeti megbékélés hangsúlyozását tűzte célul — a rendezvényeken nem dominált egyértelműen. A szélsőséges csoportok és személyek — mindenekelőtt Krassó György, az INCONNU csoport és a Republikánus Kör — külön ünnepség tartására vonatkozó elképzelései nem valósultak meg. Ebben szerepet játszottak az összehangolt politi301 Nagy Imre és mártírtársai újratemetése 1989. június 16-án, kivégzésük évfordulóján. A jelentésben írottakkal ellentétben mintegy 300 ezren jelentek meg a Hősök terén. Az eseményt, amely egyben a Kádár-rendszer morális-szimbolikus temetésévé is vált, a televízió egész napos élő adásban közvetítette. 573