„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

VII. fejezet AZ „ÚJRA CSENDES" BUDAPESTTŐL A „LEGVIDÁMABB BARAKK" FŐVÁROSÁIG - Jelentés a fővárosban élő és dolgozó cigányok helyzetéről (1981 november)

dekében, A társadalmi beilleszkedés asszimilációs útja a nagyváros „olvasztótégely" hatása következtében (lakótelepi életforma, nagyvállalatok) a fővárosban jelentős cigány tömegek számára jelent tényleges alternatívát. Ugyanakkor az integrációs út—a társadalmi beilleszkedés, normák elfogadása és velük való azonosulás az etnikai identitás megtartása mellett, a cigány kultúra haladó elemeinek keresésével és ápolásával — is kevesebb ellenérzéssel, gátló tényezővel találkozik az átlagosnál. A fővárosi cigány lakosság számára, demográfiai mutatóira vonatkozó pontos információkkal nem rendelkezünk. Ilyen jellegű felmérés nem készült, és elvégzése hátráltatná az asszimilációs beilleszkedési folyamatot. Munkánk során különböző részfelmérések adataira támaszkodó becslések (óvodások és iskolások számára, szociális gondozóink kerületi nyilvántartásai, 197l-es akadémiai felmérés adatai, stb.) és a konkrét hátrányok leküzdését elősegítő adatgyűjtések jelentenek támpontot. Információink szerint a fővárosban körülbelül 35 000 cigány állandó lakos él. További 9-10 ezer fő a környező megyékből naponta ingázó fővárosi dolgozó, és 25-30 ezer fő általában munkásszálláson és albérletben ideiglenesen lakó heti ingázó. Tehát a nap közben itt lévő cigány lakosság száma meghaladja a hetvenezer főt. Az állandóan Budapesten lakók aránya a fővárosi népességből nem éri el az 1,8%-ot, de az ingázókat beleszámítva arányuk meghaladja a 3%-ot, ami az országos átlaghoz közelít. Az ország cigány lakosságának kb. 20%-a a fővárosban él, illetve dolgozik. Az ingázó életforma általában több tényezőt érintő hátrányos helyzetet eredményez, emellett a fővárosban állandóan lakó cigány népesség többsége életviszonyai — különösen lakás és művelődési viszonyai — alapján hátrányban van a lakosság átlagához képest. Annak ellenére, hogy jelentős eredményeket sikerült elérni a problémák enyhítésében, még mindig kiemelt feladatként kell foglalkoznunk a hátrányos helyzetű cigány lakosság társadalmi beilleszkedésének elősegítésével. A Budapest Főváros Tanácsa VB mellett működő — a cigány lakosság helyzetével foglalkozó — Koordinációs Bizottság 1980-ban állást foglalt a VI. ötéves terv időszakában a fővárosi cigány lakosság beilleszkedését elősegítő legfontosabb teendőkről, kitűzte a célokat és megjelölte a végrehajtásukhoz szükséges legfontosabb intézkedéseket. 542