„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

VII. fejezet AZ „ÚJRA CSENDES" BUDAPESTTŐL A „LEGVIDÁMABB BARAKK" FŐVÁROSÁIG - Solt Ottilia „Kész a leltár". Egy budapesti kerület alacsony jövedelmű munkáscsaládjai (1975)

Táplálkozásukat tekintve tehát az alacsony jövedelmű munkáscsaládok gyerekeit legalábbis nélkülözőknek kell neveznünk. A napközi [...] Az alacsony jövedelműeknél több a gyerek, és általában többen laknak együtt, ezért többnyire háztartást vezetnek, és valaki mindennap főz. A férfiak nemigen dolgoznak olyan munkahelyeken, ahol üzemi koszt van, valami meleget kell enni­ük, és ha már úgyis főtt étel van a házban, akkor olcsóbb, ha mindenki abból eszik. Az iskolások tehát nem fizetnek be az iskolába, a nagyobbak a gyárba vagy iparita­nuló-intézetbe, és a kicsik nem járnak óvodába. Tudjuk — és vizsgálatunk során is tapasztalhattuk —, hogy sok napközi nem nagyon alkalmas arra, hogy egyéb tekintetben is pótolja azt, ami ezeknek a gyere­keknek hiányzik. A maga fegyelmével, a sok gyerekkel, a sokféle kényszerrel és a nem túl jól felszerelt termekkel elviselhető azoknak, akiket otthon viszonylag nyu­godt, barátságos lakás, játék, könyv vár, de elviselhetetlen azoknak, akik otthon nem lehetnek egyedül, és idősebb, kisebb testvérek, nagyszülők, szülők elfoglalt­ságaihoz és természetéhez kell alkalmazkodjanak minden pillanatban. Ahhoz, hogy a nélkülöző, utcán felnőtt gyerekeket nyugodt tevékenységformákhoz „szelí­dítse" az iskola és a napközi, sokkal többet kell nyújtania, mint amit a jobb körül­mények között élő gyerek „elvisel", mert tudja, hogy otthon kellemesebb dolgok várják. A végeredmény általában az, hogy az iskola sem nagyon bánja, ha azok a gyerekek, akikkel sok baj van, nem járnak napközibe. A gyerek igyekszik kiszaba­dulni onnan. A szülők pedig szintén nem bánják; annyi panasz, sérelem, összeütkö­zés van amúgy is az iskola és gyerekeik között, hogy csak jól járnak, ha az össze­ütközés i felület kisebb. Ruházkodás Az alacsony jövedelmű munkáscsaládokban főleg használt ruhában járnak a gye­rekek. Szinte kizárólag használt ruha jut a sokgyerekes családokhoz. A nagyon gyorsan nyüvődő holmit: fehérneműt, zoknit, harisnyanadrágot az Alkalmi Áru­házból szerzik be. A gyerekeknek átlagosan 2-3 pár zoknijuk van és egy pár haris­nyanadrágjuk. 535

Next

/
Thumbnails
Contents