„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

VII. fejezet AZ „ÚJRA CSENDES" BUDAPESTTŐL A „LEGVIDÁMABB BARAKK" FŐVÁROSÁIG - Kemény István - Kozák Gyula: A Csepel Vas-és Fémmüvek munkásai (1971)

Még világosabb képet kapunk, ha az életpálya kezdetétől ipari munkát végzőket összehasonlítjuk azokkal, akik kezdetben paraszti munkát végeztek. Az utóbbiak kétharmad részének alacsonyabb az iskolai végzettsége a nyolc általánosnál és 2%-uk végzett középiskolát, az előbbiek egyharmada nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát és 13%-uk végzett középiskolát. Iskolai végzettség megoszlása az életpálya kezdetének módja szerint (százalékban) Életpálya kezdete 8 általánosnál kevesebbet 8 általánost 8 általánosnál többet Életpálya kezdete végzett Paraszt 67,2 30,5 2,3 Munkás 32,7 54,2 13,1 A táblázat adataiból kitűnik, hogy a munkássá váló parasztok nagyobb része nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát, és többnyire ezért sem jutottak tovább a betanított és a segédmunkánál. [...] Láttuk, hogy a csepeli munkások 38%-a kevesebbet végzett az általános iskola nyolc osztályánál. Ez a 38% azonban úgy tevődik össze, hogy a 44 éven felülieknek nagyobb fele végzett kevesebbet az általános iskola nyolc osztályánál, a 30 éven aluliaknak viszont négyötöde végezte el az általános iskola nyolc osztályát, vagy annál többet. [...] Két évtizeddel ezelőtt a munkások 39%-ának, ma viszont a hasonló korúak 13%-ának alacsonyabb a végzettsége az általános iskola nyolc osztályánál. A másik következtetés, hogy még igen sok a tennivaló azért, hogy valamennyi Csepelre kerülő munkásfiatal elvégezze az általános iskola nyolc osztályát. Ez minimális követelmény! 2. A munkásgyermekek továbbtanulási lehetőségei A Központi Statisztikai Hivatal 1963-as felvételéből közismert, hogy az értelmiségi és a vezető állású szülők fiainak 35%-a, a szakmunkások fiainak 10%-a, a betanított munkások fiainak 5%-a és a segédmunkások fiainak 1%-a jut el az egyetem522