„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

I. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSRÓL" - Szendy Károly a leendő Nagy-Budapest szociális igazgatásának feladatairól (1942)

Budapest Környék NagyBudapest Budapest megyei városok községek együtt NagyBudapest b) Százalékban Önálló földműves 0,3 0,4 3,5 1,5 0,6 Önálló iparos és kereskedő 10,3 9,2 8,6 9,0 9,9 Szorosan vett értelmiség 10,0 5,2 5,3 5,2 8,7 Magántisztviselők 10,9 5,4 3,9 4,9 9,3 Közszolgálati altiszt és közlekedési segédszemélyzet 6,2 7,9 6,3 7,4 6,6 Munkás és egyéb segédszemlyzet 41,4 59,9 60,8 60,2 46,5 Nyugdíjas és vagyonából élő 7,1 7,4 7,3 7,3 7,2 Háztartási alkalmazott 11,1 3,3 3,2 3,3 8,9 Egyéb 2,7 1,3 1,1 1,2 2,3 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Köztisztviselők, katonatisztek és katonai tisztviselők, önálló szabadfoglalkozásúak. A táblázat adatai szerint a környékbeli kereső népesség 60%-át meghaladó részében munkásokból áll. Jellegzetes munkástelepülések: Csepel 77,4% és Pestszentimre 71,7% munkáslakossággal, de ugyancsak magas az arányszám Rákoskeresztúron, Soroksáron, Pestszenterzsébeten, Vecsésen, Budatétényen, Békásmegyeren, Budafokon, Újpesten és Budakeszin. Meg kell jegyeznem, hogy a munkások fogalma alatt nemcsak az ipari, hanem a mezőgazdasági munkásságot is értem. Tovább elemezve a környékbeli kereső népesség rétegeződését, megállapítható, hogy a közszolgálati altisztek és a közlekedési vállalatok segédszemélyzetének tagjai Budapesten és környékén egyenletesen oszlanak meg. Ezek az alkalmazottak — figyelembe véve állandó jellegű fizetésüket és nyugellátásukat — előrelát51