„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

VII. fejezet AZ „ÚJRA CSENDES" BUDAPESTTŐL A „LEGVIDÁMABB BARAKK" FŐVÁROSÁIG - Kemény István - Kozák Gyula: A Csepel Vas-és Fémmüvek munkásai (1971)

A rendezetlen életmód sokszor a rétegváltás következménye. A parasztból munkássá válás a legnagyobb erőfeszítések egyike. Igen nagy terhet jelent mindenekelőtt a nagyvárosi élet és az ipari munka elsajátítása. Nehezíti az ipari munka megszokását, hogy minden munkahelyen már valamiféle közösség vagy társulás van, és az újonnan jött nem érti az összeszokott emberek érintkezését, egyezményes jeleit. A régiek természetesnek tartják, hogy őt illesse a munka neheze, neki jussanak a legrosszabb körülmények, és ő élvezze a legkevesebb előnyt. Az újonnan jöttei szembeni idegenkedés erősebb, ha az falusi, és nemcsak a munkahely megszokott fordulatai, hanem a városi élet megszokott jelei is ismeretlenek számára, ezért nehezebben érti meg, amit közölnek vele, és lassú észjárásúnak tűnik. Ehhez járul még a régi kötelékekből és szokásokból való kiszakadás és az ezzel járó társtalanság, magány és belső bizonytalanság érzése. A városba járó vagy költöző paraszt elveszti a rokoni és szomszédsági kapcsolatokat (illetőleg ezek jelentősége erősen lecsökken), nagyon nehezen és csak hosszú idő múlva tud új emberi kapcsolatokat teremteni a városban. A mi viszonyaink között ezeket a problémákat súlyosbította is a városba-iparba vándorló egyes paraszti rétegeknek az agrárpolitika torzulásaiból táplálkozó indító élménye, amely hosszabb ideig befolyásolta viszonyukat a városhoz. További súlyosbító körülmény volt és maradt a lakáskérdés. Igen magas azoknak a száma, akik évekig, évtizedekig nem tudják megoldani lakásproblémájukat. Az albérletben, ágybérletben, munkásszálláson élő ember számára a munkaidő befejezésétől a másnapi munkaidő kezdetéig tartó idő többségében haszontalanul — sokszor csak kocsmázással telik el. Az egy-, két-, háromórás vasúti utazás „unalma" sem üthető el sok esetben mással, mint itallal és kártyázással. A rendezetlen életmódot élők magatartása nem egyforma.

286 Vannak köztük nehézkes, lassú mozgású és észjárású emberek, akik nem képesek a városi élet gyors ütemét követni, és akikkel szemben a városi élet könyörtelenül elutasító. Parasztok már nem akarnak és nem tudnak lenni, a város viszont nem öleli magához őket, így, 286 Nem volt módunk megállapítani a rendezett és rendezetlen életmódot élők arányát, sem a paraszt-, sem a munkásszármazásúak körében. Még kevésbé lehetett megállapítani az ismertetett típusok előfordulásának gyakoriságát. A kutatás jelenlegi állása mellett arra sem törekedhetünk, hogy minden fontos munkástípust ismertessünk. Szisztematizálás híján legfeljebb csak néhány csomópontot lehetett kitapintani. [A szerzők jegyzete] 516