„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

VII. fejezet AZ „ÚJRA CSENDES" BUDAPESTTŐL A „LEGVIDÁMABB BARAKK" FŐVÁROSÁIG - Sándor Pál: A fővárosi lakásépítés hatékonysága (1981)

funkcionális felosztása tekintetében. A terv környezetvédelmi szempontból helyesen, de a gazdasági realitásoktól elrugaszkodva előirányozta, hogy a Dunától a Városligetig összefüggő zöld sáv valósuljon meg, egészen a Népligetig folytatódva, a Kis- és Nagykörút mentén; jelentős bontásokkal nagy zöldterületek kialakítását irányozta elő. A belváros déli részén oktatási és kulturális centrumot, északi részén pedig igazgatási központot terveztek, a Váci utca és a Petőfi Sándor utca környékének kereskedelmi és idegenforgalmi jellegét hangsúlyozták. Ezt a tervet kormányszinten nem hagyták jóvá, a fejlesztési tevékenység szervezésében mégis alapvető szerepet töltött be egészen 1960-ig, amikor—a 15 éves lakásépítési terv megkezdésének idejére — elkészült a főváros új, Általános Rendezési Terve. A lakásfejlesztés területi kereteit e terv alapján abban foglalhatjuk össze, hogy: 1. az Árpád-híd pesti hídfőjénél, valamint a Petőfi-híd budai hídfőjének környezetében sor kerül az üres telkek beépítésére; 2. a Józsefváros belső fele, az Erzsébetés a Ferencváros teljes rekonstrukciójára; 3. Rákospalota, Újpest, Kőbánya, Pesterzsébet, Csepel, Óbuda elavult peremkerületeinek átépítésére; 4. tömeges foghíjbeépítésre az I., II., XI., XII. kerületben; 5. a szabad területeken 5000-es lélekszámú alvóvárosok telepítésére. Összefoglalva: 1960-1980 között a terv 250 ezer lakás építésére jelölt ki területet, 62500 lakás lebontásával. A lakásfejlesztésre jelentősen kihat a terv koncepciója a főváros igazgatási, oktatási és kulturális központjának elhelyezésére. Itt ismét a belváros területi felosztása, funkcionális kijelölése a döntő. Az 1945-ös koncepciót megismételve: a Váci utca és a Petőfi Sándor utca kereskedelmi és idegenforgalmi szerepe, valamint a belváros déli részének oktatási és kulturális funkciója a legdöntőbb. Kulturális centrumként a vámegyedet és a Városligetet jelöli. A közlekedésfejlesztésben a metró nyomvonalvezetésének véglegesítését, valamint az Erzsébethíd újjáépítését tervezték. Az Általános Rendezési Terv hiányosságait a lakásépítés tekintetében ma persze viszonylag könnyű dolog összefoglalni. A terv a kialakult gazdasági és építőipari technológiai színvonalnak megfelelő mértékben nem tudta biztosítani a lakásépítés területi kereteit. így a tervezett időben több lakás elhelyezésére volt meg a társadalmi igény és lehetőség, ez pedig lakásépítési területek hirtelen kijelölését igényelte. A kijelölt rekonstrukciós területeken csak az építési tilalom elrendeléséig valósult meg a terv, míg a tényleges építés rendkívül vontatott volt vagy meg sem indult. Ezért mintegy 475 hektár új területet kellett bevonni a lakásfej496