„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)
VII. fejezet AZ „ÚJRA CSENDES" BUDAPESTTŐL A „LEGVIDÁMABB BARAKK" FŐVÁROSÁIG - Sándor Pál: A fővárosi lakásépítés hatékonysága (1981)
lesztésbe, ugyanakkor Rákospalotán, a Ferencvárosban és a Belső-Erzsébetvárosban a rekonstrukciós munkák be sem indultak, a Józsefvárosban pedig szinte csigalassúsággal folyt a rekonstrukció. Különösen súlyosnak tekinthetjük az építési tilalmak elrendelését a többé-kevésbé új — de mindenképpen felújítható — kertvárosi negyedekben, ahol a több mint 20 éves építési tilalom az épületek műszaki lerobbanásához, több helyen slumosodáshoz vezetett. Az itt élők növelték a lakásellátási gondokat, egyrészt azzal, hogy a lakásigénylők táborába léptek be, másrészt a bővítések, emeletráépítések és toldalékok kizárása miatt az ott lakó második nemzedék sem tudta helyben megoldani lakásigényét. Gazdasági szempontból ez a helyzet ezen túlmenően is káros, mivel e területek lakói megtakarított pénzüket nem épületeik karbantartására, esetleg bővítésére fordították, hanem a fogyasztói piacon jelentkeztek vele; sok esetben még mint telekvásárlók is elvonták a kevés telket a tényleg rászorultaktól. A gazdaságilag megalapozatlan építési tilalmak rendkívül nagy szerepet játszanak a telek árának emelkedésében. Az elhibázott tömeges kisajátítás és építési tilalom együttesen „felelős" a fővárosban a telekárak emelkedéséért. A nagy összegű kártalanítással rendelkezők erősítették a fizetőképes keresletet, az építési tilalmak pedig csökkentették a telekkínálatot. Az építési tilalom nemcsak lakott területre terjedt ki, hanem jelentős szabad területre is. Itt a tilalom a telekkínálat csökkenésén kívül a kertkultúrák felszámolásához vezetett, mivel a tulajdonosok komolyan vették azokat a tanácsi előrejelzéseket, hogy a tervidőszakban az ingatlanok állami igénybevétele megtörténik. Ilyen nagy, összefüggő terület található a XI. kerületben a Budaörsi úttól a Sasadi útig, ahol majd 35 éve tartanak fenn tilalmat. A sors fintora, hogy itt több helyen 1945-ben, a földosztáskor osztottak házhelyeket, és a rendezés hiánya miatt ezeken még a mai napig sem kerülhetett sor építkezésre. A tervtől eltérő területfelhasználás a közmű- és közlekedési ellátásban is zavart okozott, egyrészt a fejlesztett területeken nem valósulhatott meg a beépítés, másrészt a spontán beépült területek infrastrukturális ellátása pótlólagos beruházást igényel. [...] Lakáspolitikánkról. Összeállította Böröczfy Ferenc. Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1983. (Vélemények, viták) 250-260. p. (A Valóság 1981. 7. számában megjelent cikk rövidített változata) 497