„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

VII. fejezet AZ „ÚJRA CSENDES" BUDAPESTTŐL A „LEGVIDÁMABB BARAKK" FŐVÁROSÁIG - Sándor Pál: A fővárosi lakásépítés hatékonysága (1981)

beruházási célok meghatározásakor előirányzott lakásszámot a végrehajtás során nem tudjuk megvalósítani. A jelenlegi legnagyobb lakásfejlesztési programunk esetében, a káposztásmegyeri lakótelepen a rendezési tervben a 300 hektáros területre 30 ezer lakás felépítését irányoztuk elő. A kiírt építészeti tervpályázat során az elmúlt évben már 26 ezer lakás telepítésével számoltak. A lakótelep társadalmi vitáján már a legjobb esetben 20 ezer lakás felépítéséről esett szó. A baj csak az, hogy a lakótelep koncepciójának kialakításakor a közmű- és közlekedési beruházásokra, ezen belül a metró építésére még közel 30 ezer lakással számolva végezték a gazdaságossági számításokat. A nagyarányú eltérések veszélyeztetik gazdasági hatékonysági számításaink realitását, és megakadályozzák a belső városmag rehabilitációs munkáit (...) A hatékonyabb területfelhasználást segítené elő, ha jobban kihasználnánk a természet adta lehetőségeket, a főváros és környéke természetföldrajzi sajátosságait. Az elmúlt években kidolgozott intézkedési rendszer sem hozta meg a főváros környékénekközigazgatási határán kívül eső települések és a belső területek jobb kapcsolatát. A fővárosban dolgozók jelentős része az agglomerációban találhatna letelepedési lehetőséget, főleg a nagycsaládosok számára lehetne ott biztosítani a családi házas életforma kialakításának lehetőségét. A tervezési színtű kapcsolatok mellett a szorosabb közigazgatási egység valósíthatná meg az egységes településfejlesztést és területgazdálkodást. A történelmileg kialakult településszerkezet korrekciójához elengedhetetlen az is, hogy a gazdaságilag a fővároshoz tartozó falvakban és városokban a letelepedést, otthonalapítást szervezettebbé és rendezettebbé tegyük. Az agglomeráció közlekedésének és közműellátásának fejlesztése olyan terheket venne le a főváros közigazgatási határain belül elhelyezkedő területekről, hogy ez az egész ország számára kedvező megoldást jelentene. Lehetőségünk volna a lakásépítésre legkedvezőbb területek felhasználására, és nem kellene jó minőségű földeket kivonni a művelésből (...) A lakásépítési tervek hatékonyságának problémája (...) A főváros felszabadulása utáni első tervét a Közmunkák Tanácsa dolgozta ki. A terv lényege a Budapest „megye" koncepció volt, amelynek keretében a város környékét, az agglomerációt egységesen tervezték. Előirányozták a közigazgatási határon belül falusias települések felszámolását, valamint a túlzott ipari koncentráció megszüntetését. Budapest egyközpontúságának megszüntetésére alközpontokat irányoztak elő. A koncepció utópista volt a városi zöldterületek és a belváros 495