„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

VII. fejezet AZ „ÚJRA CSENDES" BUDAPESTTŐL A „LEGVIDÁMABB BARAKK" FŐVÁROSÁIG - Sándor Pál: A fővárosi lakásépítés hatékonysága (1981)

Sándor Pál: A fővárosi lakásépítés hatékonysága 1981 Az elmúlt 20 évben Budapesten 270 ezer lakás épült. Ha az európai országokkal vetjük össze ezt a teljesítményt, egyértelmű javulást, előrelépést állapíthatunk meg. Az ezer főre jutó lakásépítés tekintetében 1960-ban, a 15 éves lakásépítési terv megindításakor országunk a 22 európai ország sorrendjében a 19. helyet foglalta el, a terv végére a 12. helyre jutott fel, s ez megfelel gazdasági fejlettségünknek, nemzeti jövedelmünk szintjének. Sokakban felmerült azonban a kérdés, mi az oka, hogy e nagy lendületű lakásépítés miért nem hozott nagyobb eredményt, miért nem tudtuk a fővárosban a mennyiségi lakáshiányt felszámolni, behozva a két világháború között felhalmozódott lemaradást. (...) A tényleges lakásszaporulat csökkenése A fővárosi lakásépítés gazdasági eredményességét jelentősen befolyásolta az a tény, hogy évről-évre romlott az épített és a bontott lakások aránya. Míg 1961-1965 között 5150 lakást vitt el a bontás, 1976-1980 között már közel 30 ezret, s ez azt eredményezte, hogy míg az első időszakban 89%-os, az utóbbiban már csak 67%-os lakásszaporulatot tudtunk elérni. A tényleges lakásállomány-növekedés tehát nem azonos az épített lakások számával; főként a lakótelepek építését kíséri növekvő számú épületbontás. Hiába növekedett az építés üteme egy-egy középtávú tervciklusban közel 20%-al, amikor az épületbontások növekedési rátája a 100%-ot is elérte. Ez vezetett oda, hogy jelenleg az elosztható lakások száma nem növekszik, mert a növekményt teljes egészében elviszi a bontás. Ezt addig még kedvezőnek ítélhettük meg, amíg olyan, műszakilag és társadalmilag elavult negyedeket számoltunk fel, mint a Valéria és a Tripolisz. A mostani rekonstrukciós területeken azonban jórészt a környezetbe beilleszthető, gazdaságosan felújítható, sőt esetenként teljesen új vagy újszerű épületeket bontunk le. Mi ennek az oka? Egyrészt a lakótelepek tervezését megelőző helyszíni felmérés és feltárás rendkívül megbízhatatlan. A meglévő épületállomány műszaki felmérése, az állagára 492