„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

VII. fejezet AZ „ÚJRA CSENDES" BUDAPESTTŐL A „LEGVIDÁMABB BARAKK" FŐVÁROSÁIG - A népesség és a jövedelmi viszonyok alakulása a hatvanas években

A jövedelmi viszonyok alakulása, a jövedelemfelhasználás főbb jellemzői Országosan az egy főre jutó reáljövedelem 1970-ben várhatóan mintegy 30-32%-kal lesz magasabb az 1965. évinél, az 1960-1965 közötti 21%-kal szemben. A budapesti lakosság jövedelmének növekedése az országoshoz hasonló. Az elmúlt 4 esztendő alatt a lakosság bruttó pénzbevételének összege évente átlagosan kb. 8%-kal növekedett, ami azt jelenti, hogy 1970-ben kb. 46^1-8%-kal lesz több az 1965. évinél. Az 5 év alatt bekövetkező árváltozásokat, valamint a népességszám növekedését figyelembe véve a pénzbevételek egy főre jutó reálértékének emelkedése kb. 32-34%-ra tehető. A jövedelemalakulást részletesebben a fővárosi lakosság mintegy 80%-át képviselő munkás-alkalmazotti népességre vonatkozó adatok alapján vizsgáljuk. E népréteg egy főre jutó nettó nominal jövedelme kb. 36-38%-kal fog növekedni a III. ötéves tervidőszak alatt, 1970. évi nettó reáljövedelme pedig mintegy 30%-kal lesz magasabb az 1965. évinél. [...] Az általános anyagi helyzet javulásának legfőbb forrása a munkaviszonyból származó jövedelmek emelkedése volt. (Az ilyen jövedelmek a munkás-alkalmazotti háztartások összes nettó jövedelmének kb. 85%-át jelentik.) Ilyen címen Budapesten 1969-ben az 1965. évinél 28%-kal magasabb összeg került kifizetésre, s ezen belül különösen számottevő volt az anyagi ösztönzést célzó, bérjellegű juttatások (nyereségrészesedés, prémium) összegének növekedése, mely az elmúlt 4 év alatt csaknem megkétszereződött. A háztartások jövedelem-növekedésében a foglalkoztatottság emelkedése az elmúlt időszakban csak jelentéktelen szerepet játszott. A keresőarány növelésének ugyanis Budapesten már úgyszólván évek óta nincs bázisa. A fővárosi munkaerő tartalék már az 1960-as évek közepére csaknem teljesen kimerült, a foglalkoztatottsági színvonal megközelíti a maximumot. A fővárosi lakosság egészét jellemző kedvező jövedelmi helyzet mellett, az egy főre jutó jövedelem nagysága tekintetében a háztartások között — a társadalmigazdasági hovatartozás, a végzett munkajellege, de legfőképpen a háztartáson belüli kereső, eltartott aránytól függően—jelenleg is nagy különbségek vannak, jól489