„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

VII. fejezet AZ „ÚJRA CSENDES" BUDAPESTTŐL A „LEGVIDÁMABB BARAKK" FŐVÁROSÁIG - Budapest általános rendezési terve az MSZMP Politikai Bizottsága előtt (1960. július 26.)

nyelnek. Minthogy azonban ilyen tervekkel nem rendelkezünk, a továbbiakban a következő megközelítő becsléseket alkalmazhatjuk: Egyrészt figyelembe vehetjük az ország természetes népszaporulatának Budapest és környékére eső arányát, másrészt megállapíthatjuk, hogy az egészségügy sérelme nélkül és a gazdaságosság határain belül Budapest jelenlegi területén mekkora lakosságszám helyezhető el. Ha a természetes népszaporulattal számolunk, akkor Budapesten és környékén — ahol az ország lakosságának ma 25%-a lakik— 25 éves távlatban kb. 600.000 fő elhelyezéséről kell gondoskodni. Másrészt a fővárosban fennálló lakásépítési lehetőségeket vizsgálva megállapítható, hogy Budapesten az összes lakásépítési lehetőség figyelembevételével, reálisan legfeljebb még 250.000 lakás építhető. Ehhez a jelenlegi normák és előírások alapján kereken 60.000, főleg egyszobás elavult lakás bontása szükséges. Ezzel Budapest lakásállománya 540.000-ről 730.000-re növekszik. Ily módon tehát, a főváros területén, a lakásviszonyok minőségi javításának figyelembevételével, kereken 460.000 főnyi lakosszaporulat helyezhető el. Ez a szám a jelenlegi 1.840.000 lakos helyett mindössze 2.300.000 lakos elhelyezését teszi lehetővé. A főváros környékén viszont a terv alapján 220.000 lakos helyezhető el, és így itt a mai 330.000-es lakosszám 550.000-re növelhető. A lakásépítés ezeken a helyeken a fővárosi közmüveket nem terheli és szanálást nem igényel. Végeredményben a főváros lakosságszáma az általános városrendezési terv adta lakástelepítési lehetőségen belül Budapest területén maximálisan 2.300.000-re, a környék lakosságszáma pedig 550.000-re emelhető. A Terv tehát, Budapesten és környékén, együttesen mintegy 700.000 fő többletlakosság elhelyezésének a lehetőségével számol. Ez azonban semmi esetre sem jelenti azt, hogy az általános városrendezési terv ennek a lakosszámnak az elérését célul tűzi ki. 3./ A 2.1 pontban megadott lakásszám elhelyezéséhez a Terv a város belsejében a közmű és közlekedési hálózathoz jól kapcsolható, összefüggő lakástelepítésre alkalmas, még üres, vagy csupán részben betelepült területek beépítését, a túlzsúfolt és elavult, zömében egyszobás, komfort nélküli lakásokat tartalmazó belső területeknek, a reális bonthatóság határáig terjedő, korszerű átépítését, a város külső kerületeinek központi részein nagyobb laksűrűségü, a tömegközlekedés és közmüvek gazdaságosságát biztosító építési területek kialakítását, továbbá a korszerűbb városrészek főútvonali foghíjainak, végül a családiház-telkek beépítését irányozza elő. 470