„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)
VII. fejezet AZ „ÚJRA CSENDES" BUDAPESTTŐL A „LEGVIDÁMABB BARAKK" FŐVÁROSÁIG - Budapest általános rendezési terve az MSZMP Politikai Bizottsága előtt (1960. július 26.)
kerületekben azonban a védművek nagy része csupán ideiglenes jellegű, egyes partszakaszok mind itt, mind Budapest környékén még kiépítetlenek. A fővárosban a lakások 97%-a, Pestkörnyéken közel 90%-a van ellátva villannyal . A gázzal ellátott lakások aránya igen alacsony, 1959-ben az összes lakásoknak mindössze 44%-a volt gázzal ellátva. Budapest lakásainak cca 88%-a kályhafűtésü k cca 12%-a egyedi központi tüzelésű kazánházakkal fűtött. A távfűtést ez ideig csupán néhány új lakótelepen vezették be. A fűtés szétszóródása energiagazdálkodási szempontból helytelen és gazdaságtalan, valamint a város levegőjét is nagymértékben szennyezi. [...] 17 Az általános városrendezési terv a sugárút- és körút-rendszerben kialakult városszerkezetre támaszkodik, és azt a volt peremvárosokkal megnövelt egész városterület figyelembevételével továbbfejleszti. A város építészeti értékeit, műszaki adottságait a tervezés alapjának tekinti. Tekintettel Budapest igen nagy kiterjedésére, a városnak már beépített területét a terv tovább nem növeli. Egyúttal biztosítja, hogy a szűkebb környék településhálózata a fővárossal ne épüljön össze. Az elavult és szórványosan beépült területek átépítésével, új zöldterületek létesítésével, a városszerkezet további tagolására törekszik. A Belvárost és a Vár területét különleges építési területté jelöli ki. A központi közintézmény-terület a jövőben kibővül az átépítendő Belső-Erzsébetváros egy részével. A város főközpontjának városképi érvényesülését segíti elő az Engels térnek a Bajcsy Zsilinszky út felé tervezett megnyitása és a Népköztársaság útjának, valamint a Duna-partnak szervesebb kapcsolata. A terv kijelöli a városias kialakítású kerületi központok és az ott elhelyezendő közintézmények helyét. A kerületeken belül pedig meghatározza azokat a nagyobb egységeket, — lakónegyedeket —, amelyek az alapfokú közintézményellátás és a közellátás alapjául szolgálnak. 2.1 Budapest távlati lakosságszámára vonatkozó számítások azt mutatták, hogyha a lakosságnövekedés eddigi mértéke folytatódnék, a főváros lakosságszáma kb. 25 év múlva a 2.850.000-et, a főváros és környék együttes lakosságszáma a 3.600.000-et meghaladná, a lakosszám tehát a mai helyzethez képest mintegy másfélmillióval növekednék. Az ipartelepítési irányelvek figyelembevételével ekkora lakosságszám az általános városrendezési tervben nem vehető alapul. A tényleges távlati lakosságszám megállapításához természetesen ismerni kellene, hogy a népgazdaság tervei 20-25 éves távlatban Budapest területén mekkora munkaerőt igé469
