„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)
VII. fejezet AZ „ÚJRA CSENDES" BUDAPESTTŐL A „LEGVIDÁMABB BARAKK" FŐVÁROSÁIG - A Vár és a Vigadó sorsa az MSZMP Politikai Bizottsága előtt (1959. július 21.)
A Gazdasági Bizottság 1958-ban elrendelte a palota helyreállítását. A helyreállítás befejezését 1968-ra tűzte ki. Irányelvként kimondta, hogy a palotát a legfőbb kormányzati szervek reprezentatív hivatali helyiségeinek befogadására, jelentős kulturális intézmények és egyes kisebb félforgalmú minisztériumok jövőbeni elhelyezésére alkalmas rendeltetéssel kell helyreállítani. Egy 1958-ban készült beruházási program a hat szárnyból álló palota helyreállításának tervezési és építési költségeit 426 millió forintra teszi, az egyéb létesítményekét, kerttel, utakkal további közel 280 millió forintra. (Mindez bútor nélkül.) A helyreállítás céltudatos vitelét akadályozza az, hogy a vár rendeltetése nincs konkrétan meghatározva. Évek óta folynak a viták a vár felhasználásáról. Annyi bizonyos, hogy ma, 14 évvel a háború után a palota-épület megfelelő külsővel való helyreállítása és a palotakörnyék zárt jellegének megszüntetése politikailag is sürgős feladat. A jelenleg folyó építési munkák biztosítják, hogy 1962 [.. ,] 265 ez meg is történhet. Ezeknek a munkálatoknak műszaki előkészítettsége kielégítő. Az építkezés vezetőinek ma nagyjából a következő elképzeléseik vannak a palota külsejéről: Az épület-tömeget nagyméretű változtatás (hozzáépítés, lebontás) nélkül kell meghagyni, a homlokzat és a tető múlt század végi neobarokkos, szecessziós túlzásait (sok apró díszítmény, stb.) célszerű elhagyni, hogy ezáltal a vár egy tisztább, nemesebb kontúrt kapjon. A palota hosszan elnyúló építészeti tömegének összefogására célszerű a kupolát meghagyni, biztosítva a rálátást belülről is. A kupola csúcsán vörös csillagot kell elhelyezni. A vár teljes helyreállításához szükséges műszaki tervek és a pontos helyreállítási költségek kidolgozásához konkrét döntésre van szükség a vár egyes objektumainak rendeltetésére nézve. Az ésszerű hasznosítás szempontjából a fő gond a hat épületszárnyból álló különleges palotaépítmény. A palota hasznosítására vonatkozó vizsgálatok során több javaslat merült fel. Ezek nagyobbik része meglehetősen problematikus. Csak két épületszárnyra nézve alakult ki elég egyöntetű és meggyőző vélemény. Helyzetéből adódik a palota E. szárnyának rendeltetése. Az épület mellett és alatt folyt és folyik a vár régi objektumainak felkutatása. A vár történetének itt eredményes feltárása van folyamatban. Ezért az E. épületbe a látványos ásatások mellé az egész főváros és a vár történetét bemutató vármúzeum kívánkozik. Az E. épület területe 2950 m 2 , ugyanannyi, mint a vármúzeum jelenlegi raktá265 A pontos dátum helye kihagyva az eredetiben. 450
