„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

VII. fejezet AZ „ÚJRA CSENDES" BUDAPESTTŐL A „LEGVIDÁMABB BARAKK" FŐVÁROSÁIG - A Vár és a Vigadó sorsa az MSZMP Politikai Bizottsága előtt (1959. július 21.)

rákkal együtti területe. A vármúzeum jelenlegi épülete (Szentháromság útja 2.) 1369 m

2 helyiséggel eredetileg az I. kerületi Elöljáróság irodaépülete volt. A vármúzeum áthelyezésével felszabadul továbbá a romos állapotban volt Belügyminisztérium irodaépületéből elfoglalt 1600 m~ (jelenleg kőtár). Ugyancsak kézenfekvő a palota F. épületszárnyának hasznosítása a Széchenyi Könyvtár elhelyezésére. Az épület szerkezeti helyreállítása megtörtént. Korábban a párt egyes szerveit tervezték ide helyezni. Az épület alaprajzi adottságai, a főfalak és az ablaktengelyek adta lehetőségek azonban olyanok, hogy csak túl nagy méretű, mély és kevés számú dolgozószoba alakítható ki. Egy dolgozó-szoba kialakításához a szokásos területnek mintegy 2,5-szeresét kellene felhasználni. (20 m

2 helyett 50 m

2-t.) A nagy területű folyosók és a nagy belmagasságú szobák viszont a könyvtár anyagainak tárolására jól kihasználhatók. Az anyagok tárolására a pincékben további lehetőségek nyílnak. A nagyterületű szobák, mint olvasótermek, teljesen betölthetők. Az épület megközelítése az Erzsébet hídon át a Krisztina körút felől igen egyszerű. A Széchenyi Könyvtár elhelyezését előbb-utóbb mindenképpen meg kell oldani. Jelenleg mintegy 5000 m

2-t foglal el a Nemzeti Múzeum- ból. Erre a területre a Nemzeti Múzeumnak szüksége van. A Pollack téren egy 30 lakásos volt lakóházban 2500 m

2 területet, a Múzeum utcában egy volt lakóépületben 1400 m

2-t foglal el. Ezeken kívül a városban 5-6 helyen még mintegy 1500 m

2 területen raktároz. A palota A., B., C. és D. épületszárnyainak kihasználása már problematikusabb. Az épületek adottságai itt is olyanok, hogy nem reprezentatív igényű hivatali szervek odahelyezése mind az épülettérrel való gazdálkodás, mind az üzemeltetési költségek, különösen a fűtés szempontjából pazarlás volna. Felvetődött az Elnöki Tanács és a Kormány áthelyezése a palotába. E két szerv a parlament épületében jelenleg 200 dolgozószobát foglal el, és ezzel teljesen igénybe is veszi a rendelkezésre álló helyiségeket. Az Elnöki Tanács és a Kormány elhelyezésére a palotában az A., B., C. és D. épületszárnyakat kellene igénybe venni, ahol 220 dolgozószoba képezhető ki. A parlamentben felszabaduló 200 szobának különféle, részben lakóépületekben elhelyezett szervek (pl. Hazafias Népfront) rendelkezésére való bocsátásával, mintegy 100 lakásnak megfelelő terület szabadítható fel. Ez elenyésző nyeremény volna a palota helyreállítási költségeihez képest. A palota A., B., C. és D. épületszárnyaiban az ottani adottságok miatt az Elnöki Tanács és a Kormány elhelyezéséhez szükséges terület a jelenlegi mintegy 6000 m

2-nél nagyobb, több mint 10 000 m

2 lenne. Ebből 2500 m

2-t a reprezentatív 451