„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

I. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSRÓL" - Budapest városfejlesztési programja (1940 október)

részén helyeztük el. Az egy lakásos családi házak céljára szolgáló területről oly módon kívántunk gondoskodni, hogy a sík területeken, tehát az óbudai, kelenföldi és rákosi síkságokon sorházak céljára szolgáló területeket jelöltünk ki, míg a Sasad és Farkasvölgy, továbbá a Remete és Táborhegy keleti lejtőit kis szabadon álló családi házak céljára szántuk. Ugyancsak kis családi házak céljára szolgálnak a Rákospatak és a határerdők között fekvő területek. Minden lakóháztípusnak megfelelő övezet tartalmaz kellő mennyiségben olyan területeket, amelyek közmüvekkel el vannak látva. Míg azonban a soklakásos lakóházak számára a belső, ki nem használt, de közmüvekkel már ellátott városrészekben még igen nagy tartalékok vannak, addig a kis családi házak övezeteiben állandóan gondoskodni kell a közműhálózat megfelelő fejlesztéséről. Már jelzett elvi álláspontunkból kifolyólag ügyeltünk arra, hogy kivezető utaknál ne vigyük ki szalagszerüen a sűrűbb beépítésű övezeteket, tovább, hogy forgalmi utak szélességétől egymagában ne tegyük függővé az épületek nagyobb magasságát. [...] Gyárvárosnak nevezzük a városnak azt a részét, amelyen kizárólag gyárak, vagyis nagyobb ipartelepekéi ugyancsak külön elhelyezést kívánó egyéb iparüzemek települhetnek meg. E területeken csak a gyári üzem szempontjából feltétlenül szükséges lakóházak engedélyezhetők, építési telkek alakítása pedig kizárandó. A gyárépületeket pedig úgy városrendezési, mint tüzrendészeti szempontból is szabadon állóan kell elhelyezni. Két szempontból vált szükségessé, hogy gyárak elhelyezésére külön városrészt vagy városrészeket jelöljünk ki; az egyik közegészségügyi, a másik gazdasági. Közegészségügyi követelés, hogy a légzőszervekre és ezeken át az egész teste ártalmas füstöt és egyéb egészségtelen égéstermékeket, továbbá az idegeket erősen izgató zajt a lakosságtól távol tartsuk. Gazdasági szempontból pedig kívánatos, hogy a gyárak lehetőleg ott helyezkedjenek el, ahol folyami és kedvező nagyvasúti közlekedés rendelkezésükre áll és számukra a fennállásnak és fejlődésnek feltételei éspedig úgy nemlegesen, a zavaró körülmények elhárításával, mint igenlegesen, kedvező előfeltételek (alacsony telekárak, ritka úthálózat, iparvágányok) megteremtésével mindenképpen biztosíthatók; az utóbbinak lehetősége különösen ott van meg, ahol a város maga adhat telkeket gyári települések számára. Különösen szerencsés a helyzet, ha a légköri viszonyok szerint legmegfelelőbb terület az országos közlekedés szempontjából is a legjobb. 33