„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

I. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSRÓL" - Budapest városfejlesztési programja (1940 október)

Arról nem lehet szó, hogy valamennyi gyári jellegű üzemet, vagy éppenséggel minden ipari üzemet, amely a szomszédságot zavarhatja, egy vagy több erre kijelölt városrészbe helyezzük el. Külön elhelyezkedési terület kijelölésével elsősorban a legkedvezőtlenebb hatású, úgynevezett bűzös tizemet:problémáját kell megoldanunk, éspedig ezeknél tekintet nélkül az üzem terjedelmére. Azután következnek azok az üzemek, amelyek füstjükkel, egyéb egészségtelen égési termékeikkel vagy zajukkal gyakorolnak az elviselhetetlenségig érő hatást a szomszédságra, vagy még távolabb fekvő környezetre. Ezek részére külön megfelelő fekvésű és üzemgazdaságilag kedvezően elrendezett vagy elrendezhető települési helyről gondoskodni feltétlenül kell. Az ilyen terület azonban alkalmas lesz, sőt a gyáripar igényeinek megfelelő elrendezettsége mellett vonzóvá is válhat olyan gyárak részére is, amelyek közegészségi okokból nem utalandók ide, de amelyeket az idetelepített gyárak környezete nem zavar. A többi ipari üzemeknek, ideértve az alább megjelölt feltételeket vállaló gyárakat is, a lakóváros területén való meghagyását, illetve elhelyezkedését lehetővé kívánjuk tenni, és erre a többlakásos, zártsorú lakóháztípus külső övezetében vegyes ipari és lakóterület kijelölését már fenntebb javasoltuk. Az ipari üzemeknek a lakóvárosban való elhelyezkedésének azonban a következő feltételei állapítandók meg: az ipari üzemnek alkalmazkodnia kell a lakóváros jellegének megfelelő városrendezési tervhez és építési szabályokhoz, nevezetesen bele kell illeszkednie a lakóutca-hálózatba, épületét illetve épületeit a lakóváros jellegének megfelelően kell külsőleg kiképeznie, be kell kapcsolódni a közműhálózatba és teljesítenie kell mindazokat a követeléseket, amelyeket a szomszédságnak a kellemetlen hatásoktól való megóvása érdekében akár az ipari, akár az építésügyi hatóság kiköt. Kívánatos volna még, hogy új ipari üzemeknek településekor a település mikro klimatológiai elbírálásban is részesüljön és e bírálat az engedélyező hatóságok részéről honoráltassék. Áttérve már most a gyárváros kérdésének Budapest városfejlesztési tervében való megoldására, a bűzös üzemeket illetőleg arra az álláspontra helyezkedünk, hogy ilyenek a jövőben a főváros területén ne települhessenek meg. Amikor a városrendezési törvény úgy Budapest, mint a környék városrendezési tervének a megállapítását a Fővárosi Közmunkák Tanácsának hatáskörébe utalta, amikor tehát Budapest városrendezési terve nagybudapesti koncepcióban fog megállapítást nyerni, nem lehet szó arról, hogy Budapest és a környező városok közé bűzös gyári övezet kerülhessen. Bűzös gyárak a szomszédos városok külső határába valók. 34