„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

IV. fejezet ÚJJÁÉPÍTÉS, ÚTKERESÉS — ÚJ KONCEPCIÓK, ÚJ VÍZIÓK - Schifferné Szakasits Klára az új vezető réteg életmódjáról

Szeptemberben Palkó a Gorkij iskola tanulója lett. Itt oroszul is tanulhatott. Eleinte nem ment minden gond nélkül. Különösen azért nem, mert az osztálytársainak egy része jól beszélt oroszul. Szülői értekezletre hívtak a Gorkij fasorba. Be akarták mutatni a szülőknek a magyar és szovjet tanerőket. Kíváncsian mentem el. Kopár kert vette kölül az iskolaépületet, ahol állványok és elszórt festékesvödrök jelezték, hogy nemrég tataroztak. Az épület lakk- és festékszagot árasztott. Az igazgatónő a földszinti előtérben udvariasan fogadta a szülőket, és osztályonként mindenkit elirányított. Az ismerkedés hamar lezajlott. A szovjet tanárnő kedves volt, egymásra mosolyogtunk, mivel beszélni nem tudtunk egymással. Majd egy nagy teremben gyűltünk össze, ahol az igazgatónő felsorolta a tantárgyakat, elmagyarázta, milyen elvek szerint tanítanak ebben a mintaintézetben, ahol nemcsak a magyar iskolák anyagát sajátítják el a tanulók, hanem az orosz történelmet, irodalmat is megtanulják. Az igazgatónő még elmondta, milyen terveket dolgozott ki a tantestület a tanulók minél jobb előrehaladása érdekében. Ezután némi szünetet tartott, felemelte az asztalról a poharat, ivott egy korty vizet, majd figyelmeztette azokat a szülőket, akik a gyermeküket autóval küldik iskolába, ne hajtsanak az iskoláig. Álljanak le a sarkon, s a gyermek onnan gyalog jöjjön tovább. Ugyanígy oldják meg a várakozást is. Szeretné, ha megértenék az illetékes szülők, hiszen olyan növendékek is járnak az iskolába, akik villamoson, autóbuszon közlekednek, vagy éppen gyalogolnak. A kérés elhangzott. A teremre zavart csend borult. Azután Révainé

184 kért szót. Felállt. Határozott hangon közölte, hogy gyereke igenis ezután is autón fog érkezni az iskola elé, és autóval fog onnan távozni. Akinek az apja olyan pozícióban van, amivel autó jár, akkor ez a gyermeket is megilleti. És hozzáfűzte: az egyik gyermek autón érkezik az iskolába, a másik gyalog. Minek ebből titkot csinálni? Nem értek egyet az igazgató elvtásrnővel. Nem helyes elkenni a nyilvánvaló helyzetet. Kissé sértődött tekintettel nézve körül, leült. Az igazgatónő zavarában valamit lesöpört az asztalról. Lehajolt érte, felvette, és azután szelíden csak ennyit mondott: — Természetesen, én Révai elvtársnőnek 184 Révai József (1898-1959) kommunista politikus, a Magyar Dolgozók Pártja fő ideológusa, a központi pártlap, a Szabad Nép főszerkesztője, 1949-1953 népművelési miniszter. Révai Józsefné (szül.: Grünwald Lili) 1949-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium középiskolai Főosztályának vezetője. 338