„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

IV. fejezet ÚJJÁÉPÍTÉS, ÚTKERESÉS — ÚJ KONCEPCIÓK, ÚJ VÍZIÓK - Előterjesztés Budapest városfejlesztési programja tárgyában. (1947 január)

szükségleteik kielégítését lakóhelyük környezetében nagyrészt megtalálva, nem kényszerülnek naponként sok kilóméteres időrabló utazgatásokra és az eddiginél nyugodtabb, kevésbé fárasztó és magasabb szintű életmódra nyernek lehetőséget. Továbbá, ha új építkezések, illetve települések egész Nagy-Budapest területén — a városias település szigorúbb kritériumain alapuló feltételekhez kötve—csak az elsőrendű közművekkel ellátott területeken kerülnek engedélyezésre, akkor ezáltal elérhető lesz egyrészt, hogy a lakosság rendszertelen szétszóródása az eddig korlátlanul rendelkezésre állott területen megszűnik, másrészt ily módon egész NagyBudapest területén az eddiginél racionálisabb, egészségesebb és városképileg is kedvezőbb települési formák kialakítása is biztosíthatóvá válik. Végül mindennek következményeképpen lehetővé válik a települési egységként jelentkező NagyBudapest közműhálózatának egységes koncepció alapján, egyetlen rendszerbe foglaltan, tehát gazdaságosan történő megépítése. Kétségtelen azonban, hogy a fenti célkitűzések megvalósítása esetén, sőt éppen ennek következményeként Budapest távolabbi környékén szinte egyik napról a másikra még fokozottabb mértékben indulna meg a rendszertelen és önkényes település, hogy a környékre település folytán a kiköltözők mentesüljenek a főváros területén reájuk háruló megkötöttségek, nagyobb adózás stb. alól. Ezért Nagy-Budapest környékének településpolitikai irányításának is alkalmazkodnia kell a városfejlesztés előbbiekben meghatározott elgondolásához. Tehát annak ellenére, hogy Budapest vidékének városrendezési feladatai már kívül esnek a székesfőváros hatáskörének tágabb értelmezésén is, mégis Budapest városfejlesztési programjának keretében rá kell mutatni azokra a követelményekre, melyek távolabbra utalnak ugyan, de szorosan összefüggnek Nagy-Budapest települési egysége városfejlesztési problémáival. Annál is inkább, mert a városfejlesztési program sok olyan elhatározást is tatalmaz, amely Budapest szempontjából nem egy esetben súlyos áldozat vállalását jelenti, de amelyeket a székesfőváros az elővárosok jogos igényeinek szem előtt tartásával és az egész települési egység érdekében meg kíván hozni. Az egész kérdést átfogó távlatból nézve tehát, helyénvalónak kell tekintenünk, hogy Nagy-Budapest környéke településeinek rendeltetésszerű meghatározására vonatkozó követelmények Budapest városfejlesztési programjában is lerögzíttessenek. A múlt elgondolásai szerint Nagy-Budapest további rendszertelen és le nem határolt extenzív települési folyamatát egy úgynevezett védőöv megvonása kívánta megakadályozni, amelynek területén a települést és építkezést korlátozó rendelkezések voltak tervbevéve. Ezzel szemben az újabb megfontolások arra az ered327