„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

IV. fejezet ÚJJÁÉPÍTÉS, ÚTKERESÉS — ÚJ KONCEPCIÓK, ÚJ VÍZIÓK - Előterjesztés Budapest városfejlesztési programja tárgyában. (1947 január)

menyre vezettek, hogy helyesebb volna azt a területet, amelyet ezelőtt ezzel a negatív jellegű beavatkozással tulajdonképpen véglegesen a maga kezdetleges, se nem városias, se nem falusias állapotában kívántak rögzíteni, a jövőben az ismertetett települési politikának és helyi igényeknek egyaránt megfelelő rendeltetéssel volna célszerű tudatosan tovább fejleszteni. Ennek megfelelően az mutatkozik kívánatosnak, hogy a Nagy-Budapest határán kívül fekvő, de még annak vonzási körébe tartozó területen a lakosság által űzött termelési ágak színvonalát a lehető legmagasabb fokra kell emelni, és ezáltal a környéki települések jellegét minél jobban biztosítani. Ily módon elérhető egyrészről, hogy a főváros környékének életszintje magasabbra emelkedjék, másrészről pedig, hogy gazdasági helyzetük megerősödésével ezeknek a településeknek lakói munkahelyüknek, valamint kulturális, gazdasági és szociális igényeik kielégítését is lakóhelyükön találják meg. A települések életképességét biztosítani fogja a főváros piaca, Budapest szempontjából pedig rendkívül előnyös lesz a termelők közelsége.

176 Ezek a települések természetesen nem lesznek kizárólagosan mezőgazdaságiak, de a vidék agrárjellegének megőrzésére mégis törekednünk kell, nehogy NagyBudapestet idővel egy bármennyire is önálló életképességű, de egyáltalában nem kívánatos, sűrűn beépített ipari gyűrű vegye körül. Ezért, ha ezen a területen valamely iparüzem kíván letelepülni, vagy valamely már meglévő gyári üzem kellően megalapozott és gazdaságilag is indokolt nagyarányú fejlődésnek indul, elengedhetetlen feltételnek kell tekinteni, hogy ezek munkássága ott helyben találja meg a maga lakóhelyét is. Végeredményben tehát a cél az, hogy Nagy-Budapest környékének lakói saját községükben találjanak a maguk számára munkalehetőséget, és eleve ki kell zárni azt a közlekedési szempontból sem kívánatos helyzetet, hogy a lakosság Nagy-Budapestre járjon be dolgozni, vagy a környéki iparüzemek munkásai akár Budapestről, akár más távolabbi településről járjanak naponta munkahelyükre. [...] Városkép, műemlékek A Gellért-hegy, a Várhegy és a Rózsadomb vonulata a távolabbi hegyhátakkal együtt kellemes ritmusát adják a természet játékának. A városból kiemelkedő Gel176 Erre vonatkozóan Id. e fejezetben a Nagy-Budapest ügyében kiküldött munkabizottság 1945 július 27-i jegyzökönyvét. 328