„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

IV. fejezet ÚJJÁÉPÍTÉS, ÚTKERESÉS — ÚJ KONCEPCIÓK, ÚJ VÍZIÓK - Marcell Gyula: Budapest lakosságának életharca ötszáz tanuló étrendjében (1945 december)

Az Irgalmas Nővérek Ranolder Intézetének növendékei között legtöbb a IX. kerületnek, a Ferencvárosnak lakója és csak kevésszámú a más kerületbeli, vagy vidéki tanuló. A régi Ferencváros a kispolgári és munkástársadalom jellegzetes kerülete. A növendékek atyjának (eltartójának) foglalkozás szerinti megoszlását a szokásos statisztikai részletezésben a következő táblázat mutatja be: Tanulók Budapest összes atyjának leánytanulói aty(eltartójának) jának (eltartójának) foglalkozása ab sz. szám százalék százalék Őstermelés 6 1,1 3,6 Ipar 233 43,4 36,1 Kereskedelem és hitel 60 11,2 15,6 Közlekedés 42 7,8 8,7 Közszolgálat és szabadfoglalkozás 121 22,5 18,2 Véderő 18 3,4 2,6 Nyugdíjas és vagyonából élő 16 3.0 2,9 Egyéb és ismeretlen foglalkozású 41 7,6 12,3 Együtt 537 100,0 100,0 Kimagasló számmal szerepelnek az ipar körében foglalatoskodók, valamint az önállók és a közszolgálatban álló alkalmazottak. Arányuk a fővárosi lakosság foglalkozási tagozódás szerinti méreteit is meghaladja. A több mint ötszáz családeltartó között az önálló egzisztenciájúak, továbbá az alkalmazottak két nagy csoportja: a munkások, illetve segédszemélyzet és a tisztviselők egyformán egyharmad-egyharmad aránnyal szerepelnek. Ez az arány a főváros összes leánytanulójánál a következő volt az 1942-43. iskolaévben. Az atyák közül: Önálló 26,6 % Tisztviselő 22,4 % Segédszemély, munkás 51,0% 287