„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

IV. fejezet ÚJJÁÉPÍTÉS, ÚTKERESÉS — ÚJ KONCEPCIÓK, ÚJ VÍZIÓK - Fischer József a Fővárosi Közmunkák Tanácsa utolsó éveiről

Fischer József a Fővárosi Közmunkák Tanácsa utolsó éveiről [...] 1945. január 28-án beállított Granasztói és azt mondja: hát te itt ülsz? Miért nem mész be a Városházára, még lehetsz műszaki alpolgármester. Mondom, nem akarok én műszaki alpolgármester lenni. Azért mindenesetre bementem a Városházára, ahol nagy nyüzsgés volt. A polgármesteri szobánál, ott elfogtak engem. Oltványi

125 közölte: úgy határoztunk, hogy te leszel a Közmunkatanács

126 elnöke. Mi, kisgazdák is hozzájárulunk, ha megmagyarosítod a neved. Na, mondom, hát arról szó sem lehet. Mellesleg neki is magyarosított neve volt az Oltványi. 1945. január 29-én kaptam egy gépelt papírt az aláírásokkal, és bementem a Közmunkatanácsba. Ott az óvóhelyen tartózkodott a régi elnök, akit a nyilasok leváltottak, a Bessenyey Zénó. Annak mutattam ezt a pecsét nélküli papírt — hát hol lehetett nekik akkor még pecsétjük? — és mondtam, én vagyok kinevezve. Ismert. Végigvezetett, az összes ablak kitörve stb., és több tisztviselő ott tanyázott az óvóhelyen, a holmijukat oda vitték, mert az óvóhelyet biztosnak tartották. [...] A közmunkatanácsi működés az első hónapokban meglehetősen bizonytalan valami volt. Mert végeredményben a Közmunkatanács városrendezési és másodfokú építési hatóság volt. De itt hozzá kellett nyúlni mindenhez, amihez hirtelenjében hozzá lehetett nyúlni. Például, amikor nekem jelentették, hogy a Fővárosi Könyvtár teteje megsérült, és a könyvek áznak, azonnal intézkedtem, hogy pony124 Granasztói Pál (1908-1985) építész, író, 1934-től dolgozott a fővárosnál, 1945-1948 között az FKT-nál tevékenykedett. 125 Oltványi Imre (1893-1963) kisgazdapárti politikus, 1945-ben pénzügyminiszter. 126 Fővárosi Közmunkák Tanácsa: az 1870:X. tc-el létrehozott városrendező hatóság. Elnökét, alelnökét és tagjainak felét a kormány nevezte ki, tagjainak másik felét a főváros Törvényhatósági Bizottsága választotta. Döntéseit saját hivatali apparátusa készítette elő. Döntési joggal rendelkezett a városszerkezet és városépítés stratégiai kérdéseiben, hatáskörébe tartozott a közterületek elnevezése is. A fővárosnak a városképet befolyásoló határozatait felülbírálhatta, az építési engedélyek ügyében másodfokú hatóságként döntött. Az 1937:

VI. te. hatáskörét a főváros környékére is kiterjesztette. 275