„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

IV. fejezet ÚJJÁÉPÍTÉS, ÚTKERESÉS — ÚJ KONCEPCIÓK, ÚJ VÍZIÓK - Fischer József a Fővárosi Közmunkák Tanácsa utolsó éveiről

vával ideiglenesen fedjék be. Amiből aztán a polgármesterrel vitám támadt, mert tiltakozott az ellen, hogy én a fővárosnak a hatáskörébe intézkedjem, amit meglehetősen erélyesen utasítottam vissza, mondván, hogy ilyen sürgős szükségben nem lehet habozni, hogy ki intézkedjen. Az tegyen valamit, aki a leggyorsabban tud. Márciusban a miniszterelnök kinevezett országos újjáépítési kormánybiztossá. Az első dolgom volt megoldani, hogy munkaerő álljon a rendelkezésemre, fizetett munkaerő. Hogy ne az utcáról, a házakból rendeljük le az embereket romeltakarításra, minden eszköz nélkül, ami számtalanszor előfordult abban az időben. Annyira például, hogy Budáról menekültek át az emberek, mert ott olyan romhalmaz volt, hogy ezzel nem tudott volna a lakosság megbirkózni. Átjöttek inkább Pestre, ahol kevésbé lehetett őket effajta munkákra igénybe venni. De én emlékszem, hogy egy szekeret — mert lovak nem álltak rendelkezésre — legalább 20 ember tolt, vontatott, és volt rajta valami kis rakás. Hát ezzel a módszerrel nem lehetett sokáig, legalábbis megfelelő módon megoldani ezt a kérdést. Az ötös bizottságnak

127 felvetettem a tervet, hogy vezessék be az úgynevezett közmunkaváltság-rendeletet, és a lakosság, minden dolgozó, fizetésének bizonyos hányadát (pontosan kiszámítva) fizesse be, ezzel az összeggel pedig egy munkásgárdát szervezünk, amellyel megindítjuk a megfelelő helyreállítást, romeltakarítást. Rákosi Mátyás

128 akkor azt kérte, hogy a Kisgazdapárt részéről egy közgazdász, és a Szociáldemokrata Párt részéről én, együttesen beszéljük meg vele a rendeletet. A Tisza Kálmán téri pártház

129 egyik kis szobájában folyt ez a beszélgetés, az ötös bizottság első tárgyalása után. Mert akkor én csak bejelentettem ezt a tervet, és nem volt semmiféle ellenvélemény. Mindenesetre ennek a tervnek a részletesebb megtárgyalása céljából folyt ez a megbeszélés hármunk közt, a Tisza Kálmán téren, az MKP központjában. Semmiféle nézeteltérés nem volt, abban az időben nem volt olyan sok idő 127 A Budapesti Nemzeti Bizottság szűk körű vezető testülete. 128 Rákosi Mátyás (1892-1971) politikus, kommunista vezető. 1925-1941 között börtönben ül, majd Magyarország és a Szovjetunió megállapodása alapján a Szovjetunióba távozik. 1945-ben a Magyar Kommunista Párt főtitkáraként tért vissza. Vezetésével épült ki Magyarországon a sztálini típusú diktatúra. 1952-1953-ban a miniszterelnöki tisztséget is betöltötte. 1956-ban leváltották, haláláig a Szovjetunióban élt. 129 A Magyar Kommunista Párt a Tisza Kálmán (1946- Köztársaság) tér 27. számú házban, a volt Volksbund-házban rendezte be a központját. 276