„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

I. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSRÓL" - Szabó Dezső: Budapest környéke (1937. november 15.)

ősi képletü magyar faluknak ott feleslegessé földtelenült és szegényült elemeivel, melyek a legrégibb magyar települések voltak az országban. Ez ellen nincs érv, ennek nem lehet lehetetlenje, amint nincs érv az ellen, hogy valaki lélegzeljék. Őrültség s gyávaság legvégső tébolya volna azt mondani: hogy valamelyik velünk barátságban álló idegen állam ezt rossz néven venné.

5 Először is: túldrága barátság az, mely rossz néven veszi barátjától, hogy otthon akar lenni saját otthonában, hogy élni akar és életvédelme alapfeltételeit megépíti. Másodszor: lehet, hogy valamelyik velünk barátságban álló idegen állam azt is rossz néven veszi, hogy itt még egy magyarság (nem: hungarizmusság) nevű nép lélegzik és él. De azért nem fogunk lemondani a jó kis oxigén beslukkolásairól, sem az élet édes ízeiről. Különben is: az élet elemi parancsai teljesítésében sohasem szabad nézni a mások akaratát. Miért döntően, az élet vagy halál megválasztásával fontos az, hogy Budapest egész környéke a magyarság kezében-lelkében legyen? A környék az első állandó hatás arra, hogy Budapest arcát magyarrá teljesítjük. Budapest egész nagyobb környékének rendkívüli, minden más vidéknél előnyösebb gazdasági helyzete van. Az itt lakó parasztság terményeinek gyors és biztos piacot kap. Ez egyszersmind ráneveli, hogy termelését a fővárosi piac különböző igényei szerint módosítsa, fejlessze. És természetes: ez a gazdasági lehetőség hatással van minden más fejlődésre, gyermekei jövőjére. A főváros környékének parasztsága juthat legelőször Budapest rengeteg állandó, vagy ideiglenes munkaalkalmaihoz. A különböző kubikus munkák, építések stb. szükségeihez elsősorban innen kerülnek ki a munkások. A háztartási alkalmazottak, kik oly fontos tényezőt jelentenek a magyar család lelki nevelésében: nagyrészben a környékbeli parasztnők, parasztasszonyok közül soroztainak. A bolti és másféle szolgák, altisztek, házmesterek, kalauzok, kisiparosok, apró uccai árusok stb., stb. óriás arányban a környékről kerülnek. Ez aztán egyszersmind a magyar középosztály megalakulásának állandó döntő meghatározója. Ezekben már felébred a kulturális és szociális emelkedés vágya: taníttatják és taníttathatják gyermekeiket. Ráadásul: az egész környék lakossága 5 A magyarországi németség helyzete, nemzetiségi jogainak kérdése, ill. a német nemzeti mozgalom — fasiszta Németország által támogatott és egyre inkább irányított — pángermán irányzatának tevékenysége a magyar-német kapcsolatok kritikus kérdése volt ebben az időszakban. 25