„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

I. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSRÓL" - Szabó Dezső: Budapest környéke (1937. november 15.)

könnyebben taníttathatja Budapesten serdültebb gyermekeit, mint más vidékek népei. Hiszen már legtöbbnek van hozzátartozója Budapesten, vagy a közelség a napi bejárást lehetővé teszi. A középosztály összes pályáinak emberellátásában aránytalanul nagy része van. Hiszen ezek juthatnak legkönnyebben pártfogáshoz, támogatáshoz a különböző napi érintkezések és szükség kielégítések révén. A budapesti középosztályú pályákon is ők helyezkedhetnek el elsősorban. És mihelyt elfoglalták a budapesti minisztériumok, hivatalok, egyházak, iskolák, városi állások, gazdasági irányítások helyeit stb., stb.: ők határozzák meg az egész ország középosztályának kiválasztását. Ez a mai egyetemes sváb hegemónia egyik magyarázata.

6 Amint körül tudjuk telepíteni magyar parasztsággal a fővárost: a magyarság középosztállyá fejlődése biztosítva van: ami az életharc döntő csatájának megnyerését jelenti a magyarság számára. Budapest egész levegője, kulturális sugárzása folytonos szellemi emelkedéssel jár a környék lakossága számára, ha ma még veszélyei is vannak. A környék lakóinak sok alkalma van a főváros múzeumaiba, kiállításaira, színházaiba stb. j árni, sokat vannak müveit emberek környezetében. Budapest ezer tárgyi nevelésében stb., stb. Mindezeknek és az itt még elnemsorolt ezer apróbb-nagyobb tények összehatása volna az: hogy itt, Budapest nagyobb környékében megalakulna egy jómódú, sok lehetőségű, felébredt kulturális és szociális igényű magyar parasztság, mely az egész ország lakosságának felemeltetését jelentené. Hisz ezek fiai már középosztállyá fejlődnének s hozzájutnának az irányításhoz, a történelmi élet építéséhez. 6 A német anyanyelvű lakosság aránya az 1930. évi népszámlálás szerint Budapesten és a „statisztikai Nagy-Budapesthez" sorolt 21 peremtelepülésen egyaránt 3,8% volt (a magyar anyanyelvüeké 94,3, ill. 94,7%). A német anyanyelvűek legnagyobb arányát Békásmegyeren (26,9%) és Pesthidegkúton (19,8%) regisztrálták. Ugyanakkor (a „statisztikai Nagy-Budapesten" kívül eső) Soroksáron és számos budakörnyéki, pilisi faluban ekkor is német többség volt. Szabó Dezső fejtegetése mögött olyan nemzetfelfogás húzódik meg, amely a származás által meghatározott és a nyelvváltás által nem érintett „fajiságot" helyezi előtérbe. Ennek megfelelően „sváb hegemónián" a megelőző évtizedek során elmagyarosodott német eredetű családból származók masszív jelenlétét érti a tisztviselő középosztályban, a tisztikarban, a politikai és a gazdasági élet vezető posztjain. Az ország bajaiért nagy mértékben a középosztály „idegen fajiságát" okolta. A meg nem rontott tiszta magyarság megtestestőjének az asszimiláció által kevéssé érintett parasztságot tekintette. 26