„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)
III. fejezet BUDAPEST, A „FRONTVÁROS" - Darvas József az ostrom napjairól
Darvas József az ostrom napjairól Karácsony estéje van, s a búvóhelyül szolgáló idegen lakásban szorongva hallgatjuk a becsapódó aknák és ágyúlövedékek csattanását. Számítgatjuk, hogy ugyan hová, melyik utcába eshetett ez az előbbi, amelyik majdnem betörte a mi ablakunkat is? Úgy látszik, mindent meg lehet szokni, még a halállal való játszadozást is. Egészen nyugodtan ülnék, ha nem lenne itt mellettem ez a két ártatlan csöppség. Ott játszanak a padlón a karácsonyra kapott játékokkal, s egy-egy nagyobb csattanásnál megrebbenve néznek rám: én vagyok számukra az oltalom és a legfőbb biztonság. Hisznek és bíznak bennem: valahogy úgy érzik, ha én itt vagyok mellettük, nem érheti őket semmi baj. S mert ezt látom sugározni ártatlan tekintetükből, egyszerre olyan nehéz lesz a szívem a felelősségtől, hogy majdnem kiszakad a mellemből. Egyszerre csak jön valaki, egy ismerős, és hozza a hírt, hogy az oroszok bekerítették Budapestet! A budai oldalon már a Hűvösvölgyben vannak. Aztán más jön, és ugyanezt mondja. Az ágyúdörgés mindenesetre egyre közelebb hallatszik, s a „belövések" egyre sűrűbbek. Szóval megtörtént... [...] Karácsony két napján végig egyre tart a német visszavonulás. Lehetséges, hogy ezek csakugyan nem akarják Budapestet védeni, hanem kitörésre készülnek valahol Budán? Viszont az is igaz, hogy csak lovas szekerek vonulnak a hidak felé: se tankok, se ágyúk, se teherautók nem sorjáznak utánuk. A belövések egyre szaporodnak, de különben csönd van. Azt már kezdjük megszokni, hogy az utcán egyszerre csak közécsap egy embercsoportnak egy-egy akna vagy ágyúlövedék, s véres húscafatok mázolódnak a falra. A halottak különben is szaporodnak az utcákon. A nyilasok tőlük telhetően versenyeznek az aknákkal. Vajna testvér, 94 aki a főnyilasok közül egyedül maradt a körülzárt fővárosban, parancsot adott, hogy a bujkálókat és a katonaszökevényeket a helyszínen agyon kell lőni. S a pártszolgálatos testvérek buzgó igyekezettel teljesítik is a parancsot. Sőt, nemcsak a bujkáló gyanús vagy baloldali elemeket és nem94 Vajna Ernő budapesti pármegbízott. 241