„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)
II. fejezet METSZETEK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS" ÉLETÉBŐL - A Székesfőváros Társadalompolitikai Ügyosztályának 1940. évi jelentéséből
dek támogatására, amit valóban nem nevezhetünk értéktelen segélyezésnek, mint ahogy a szociálpolitikával határos tevékenységnek kell tekintenünk mindazt a segítséget, amelyet a gyermeken keresztül nyújt a főváros nemcsak a munkanélküli, de igen sok esetben a csekély keresettel rendelkező munkáscsaládoknak is, hogy támogassa őket gyermekeik megfelelő ellátásában és gondozásában. A főváros szociális szervezetének lesz feladata, hogy a szakszerű gondozómunka közben megismert család többé-kevésbé súlyos szociális helyzetének okait feltárja és a rendelkezésére álló eszközökkel, továbbá a különböző, szociális és egészségvédelmi intézmények igénybevételével ezeket az okokat kiküszöbölje és a családot talpraállítsa úgy, hogy az mind erkölcsi, mind gazdasági vonatkozásban egészséges közösség lehessen. A szegények ellátásának és az ínségesek támogatásának központi irányítását a társadalompolitikai ügyosztály 59 végzi. Hatáskörébe tartozik a munkaképes ínségesek és a munkaképtelen szegények segélyezésével kapcsolatos összes teendők, ennek keretében a kerületi elöljárók útján gyakorolt pénzbeli és természetbeni segélyezés irányítása és ellenőrzése, a természetbeni segélyezési tevékenység megszervezése és lebonyolítása. A kerületi elöljárók Népjóléti Osztályainak tevékenysége Abban a kérdésben, hogy valaki közsegélyre szorul-e vagy sem és hogy a segélyezés adott esetben milyen módon és mértékben történjék, a m. kir. kormány 6000/1931. M. E. sz. rendelete szerint elsőfokon a segélyt kérő fél lakása szerint illetékes kerületi elöljáró dönt. Ennek természetes folyománya az, hogy maga a segélynyújtás és a segélyezettek nyilvántartása is a kerületi elöljárók hatáskörébe tartozik, akik ezen feladataikat a népjóléti osztályaik útján látják el. Minden közigazgatási kerület szegénygondozási szempontból körzetekre oszlik. Ezek száma a főváros területén: 40. Minden körzetet egy-egy szakképzett szociális gondozónő vezet, aki a helyszínen végzett környezettanulmány alapján tesz előterjesztést a segélytkérő család gondozásának módjára és mérvére. A népjóléti osztályok hetenkint két-háromszor fogadónapot tartanak, amikor a megjelentek kérelmeiket vagy panaszaikat előadhatják. Minden körzetvezetőnek egy népjóléti hivatalnok segít a belső ügyviteli munkák intézésében. A családok havonkint is59 1940 decemberéig közjótékonysági és szociálpolitikai ügyosztály néven működött. 171