„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)
II. fejezet METSZETEK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS" ÉLETÉBŐL - A Székesfőváros Társadalompolitikai Ügyosztályának 1940. évi jelentéséből
A Székesfőváros Társadalompolitikai Ügyosztályának 1940. évi jelentéséből [...] A főváros szociális helyzetét a vidéki ínségesek állandó beözönlése is megnehezíti. A statisztikai adatokból is kitűnik, hogy a legínségesebb falusi rétegnek: a törpebirtokos népességnek körében sokkal kisebb a fiatal munkaképes korosztályhoz tartozó férfiak aránya, mint az országos átlagban vagy az egész mezőgazdasági népesség átlagában. Ezt az értékes munkabíró réteget az ínség elűzi a falvakból, és a városokba, elsősorban a fővárosba tereli, ahol vagy sikerül munkához jutnia és ezzel egy régen megtelepedett városi napszámost kiszorít helyéből, vagy belekerül a városi munkanélküliek sorába. Ez egyik oka annak, hogy a főváros hatóságának még mindig gondot okoz a munkanélküliség. Reméljük, hogy az Országos Nép- és Családvédelmi Alap 57 működése ebben a vonatkozásban is éreztetni fogja hatását addig is, míg az előbb említett szociálpolitikai intézkedések megtörténnek. Azonban mindezek a nehézségek nem akadályozhatják meg a székesfőváros hatóságát abban, hogy az ínségenyhítésnek nevezett segélyezési rendszert megszüntesse és áttérjen a szociálpolitikai eszközökkel dolgozó rendszeres családvédelemre. Ez egyébként a kormányzat álláspontja is, amint azt az Országos Nép- és Családvédelmi Alap célkitűzései bizonyítják. Az ínségenyhítés már 1940-ben sem volt az a »nyomorenyhítő akció«, amely régebben minden munkaképesnek és munkaképtelennek, gyermeknek és felnőttnek egyformán, ellenszolgáltatás nélkül osztogatta a segélyeket. Az ínségjárulék bevételnek 58 csak egy kisebb részét fordította a főváros a felnőtt ínségesek támogatására és azt is elsősorban az ínségesek foglalkoztatására szervezett szükségmunkákra. Viszont tekintélyes összegeket használt fel az ínséges anyák, csecsemők és kisde57 Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap (közleletü nevén ONCSA) az 1940:XXIII. te. alapján létesült. Segélyezési tevékenysége négy- és többgyermekes családokra terjedt ki. Lakásépítési akciója keretében országosan kb. 12 ezer lakás építését támogatta kamatmentes kölcsönnel. 58 A főváros a jövedelemadó, a kereseti adó és a társulati adó pótlékaként szedte az ínségakciók fenntartására. 170
