„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

II. fejezet METSZETEK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS" ÉLETÉBŐL - Szécsi János: A pesti nyomorgyürü (1938 december)

Közel száz család, a megszámláltak több mint húsz százaléka nem éri el a havi 35 pengőt. Megint meg kell jegyeznünk, hogy a bevallások nem egészen pontosak: sokszor kisebb jövedelmet vallanak be, mert azt hiszik, hogy így előnyökhöz jutnak. Havi keresete van: 2-5 pengőig 11, 5-10 pengőig 20, 10-15 pengőig 12, 15-20 pengőig 14, 20-25 pengőig 9, 25-30 pengőig 1, 30-35 pengőig 3, 35-40 pengőig 5,40-45 pengőig 1, 66-70 pengőig 1,70-90 pengőig 2,120 pengőig 2 családfenntartónak. Aránylag kevés családnak van a családfenntartón kívül kereső tagja. A családfenntartón kívül keres: feleség 15, fiú 11, leány 15 családban. Kereset nélkül áll 128 család. Foglalkozás szerint a következőképpen oszlanak meg a családfenntartók: munkaképtelenek 45, segédmunkás 90, kőműves 9, asztalos 6, szabó 8, takarítónő, mosónő 12, festő, mázoló 9, volt tisztviselő 11, kintornás 2, zenész 8, fodrász 8, bádogos, cserepes 3, lakatos, szerelő 12, kőfaragó 1, ács 2, műszerész 3, szűcs 2, hordár 1, ápolónő 1, egyéb 33. Ez a pár szám is mutatja, hogy valami keresettel csak az ipari munkások rendelkeznek. A más foglalkozásúak, például az itt felsorolt asztalosok, szabók, lakatosok, szinte kivétel nélkül munka nélkül vannak. Ezek a külső és egyéni életkörülmények meghatározzák a szükséglakástelepek lélektani képét. Ez a kép a közös szenvedések következtében eléggé egyforma. Éppen ezért érdekes, hogy a telepen lakó emigráns orosz családok (11 család) teljesen elütnek a környezettől; rajtuk a méreg, úgy látszik, nem fog, bár aránytalanul nagyobb szenvedéseken mentek keresztül, mint szomszédaik, hiszen majdnem valamennyi volt gárdatiszt. A nyomor és a nyomasztó szükséglakás-pszichózis bennük legfeljebb a honvágyat kelti fel rendkívüli erővel. A lelki méltóságot, az embert nem tudta belőlük semmi kiölni. A kérdőlapon szerepelt egy rovat, amelyben mindenki saját kezével írta be, mi a legsürgősebb kívánsága. Pénzt kér 92, lakást kér 11, ágyneműt kér 85, ruhát kér 185, mást kér 11, egyebet kér 33, semmit sem kér 36. Szerepelnek azonban ilyen kérelmek is: két szem; két láb; nyugodt öregkor; az oroszoknál pedig ilyenek: a régi hazám. Az a volt orosz tiszt, aki ezt írta, néhány nap múlva öngyilkos lett. A telepen, ahol a felnőttek világa ilyen, a gyerekektől sem várhatunk sokat. 167