„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

II. fejezet METSZETEK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS" ÉLETÉBŐL - Rézler Gyula: Egy magyar textilgyár munkástársadalma (1943)

középiskolát végeztet vele, márpedig a polgári osztálybeli foglalkozásoknak conditio sine qua nonja

48 legalább a középiskola alsó osztályainak elvégzése. De a betanított munkás-, vagy napszámossorban levő szülőre akkor is teher nehezedik, ha szakmunkásnak neveli gyermekét. A tanoncévek és még az első segédévek alatt is bizony a gyermek nem hoz annyi jövedelmet a családnak, mintha mindjárt kezdettől fogva napszámosnak vagy betanított munkásnak ment volna el. A társadalom e téren igen nagy felelősséggel tartozik, hogy az alacsonyabb társadalmi osztályokban feltalálható tehetségesebb gyermekek iskoláztatását lehetővé tegye. [... ] Szervezkedés és szervezettség Az ipari munkássággal vagy kisebb-nagyobb csoportjával kapcsolatban különösen fontos a szervezkedés, illetve a szervezettség fokának a vizsgálata, miután köztudomás szerint a különböző társadalmi rétegek sorában éppen az ipari munkásság a legjobban megszervezett. Ennek köszönheti társadalmi és gazdasági téren elért haladását, érvényre jutását. Éppen azért feltűnő jelenség, ha az ipari munkásság egy csoportja olyan szervezetlenséget mutat, mint a Kammer-gyári munkásság. Szervezettség alatt ugyanis jelen összefüggésben elsősorban az ún. szabad munkásszervezetekben való részvételt, e tömörülések keretében a többi textilgyári munkással való együttműködést értjük. [...] Oka ennek a textilmunkások körében általában mutatkozó szervezkedésre gátló tényezők. Elsősorban kevés közöttük a képzett, öntudatos, ennélfogva a szervezkedésre alkalmasabb szakmunkás. Ugyancsak fékezi a szervezkedést a női munkások nagy aránya. Általában a nők rövidebb lejáratú, gyorsabb eredménnyel járó célokat tűznek ki maguk elé, míg a szervezkedés hosszabb lejáratú munkát igényel. A női munkásokat családi helyzetük is megakadályozza szervezkedésükben. A legtöbbnek családja háztartását is el kell látni. Ha meg gyermekei is vannak, igazán nem sok ideje marad összejövetelekre, gyűlésekre. A textilipari munkások szervezkedésére az is gátló hatással van, hogy mint betanított munkások a többi iparág munkásainál nagyobb mértékben függnek munkaadóiktól. A betanított munkások e jellegüket és a velejáró magasabb bért csak a textiliparban élvezhetik, az elbocsátás ténye közönséges napszámos sorba süllyesztheti le őket. De meg könnyen is pó48 Elengedhetetlen feltétele. 152