„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

II. fejezet METSZETEK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS" ÉLETÉBŐL - Rézler Gyula: Egy magyar textilgyár munkástársadalma (1943)

Számos olyan szakmunkás is van a gyárban, aki a textíliák előállításában közvetlenül nem vesz részt, hanem vagy a gyár erőtelepét tartja üzemben, vagy az épületek és a berendezések, valamint a munkagépek karbantartásával foglalkozik. A textilmesterek és egyéb szakmunkások kb. ugyanolyan számban vannak. Természetesen a szakképesítés ténye magában még nem elegendő ahhoz, hogy az illető munkás a Kammer-gyárban szakmunkásnak számítson. Csak abban az esetben veszik annak, ha munkaköre is megkívánja azt a szakképzettséget, amivel az illető rendelkezik. Számos olyan Kammer-gyári munkást találunk, akinek valamilyen ipari szakképzettsége van, mivel azonban napszámosi vagy betanított munkakörben dolgozik, amely munkakörök nem kívánnak különleges szakképzettséget, a napszámosnak vagy a betanított munkásnak járó bért kapja. Reprezentatív adatfelvételünkben szereplő 600 betanított munkás közül 100-nak van ipari szakképzettsége, aminek azonban jelen esetben gyakorlatilag semmi hasznát nem veszi. Természetesen ezek a munkások azért vállaltak szakképzettségüknek meg nem felelő munkát, mert szakmájukban nem tudtak elhelyezkedni. A Kammer- gyárban tehát csak azokat számítják szakmunkásnak, akiknek munkakörük szakképzettségükkel egybevág. Az 1942 nyarán foglalkoztatott 1200 Kammer-gyári munkás közül a textilmesterekkel együtt összesen 110 szakmunkás volt, tehát a munkáslétszámnak nem egészen 9%-a áll a gyári munkások legfelső szintjén. A középső rétegben a betanított munkások foglalnak helyet. A betanított munkások — a legkisebb béreket megállapító rendelet meghatározása szerint — a szakmunkának csak egy részét, illetve annak egy mozzanatát tanulták meg. Miután a betanítási idő 6-12 hét, szemben a szakmunkás 2-3 éves tanoncidejével, a betanított munkás, bár munkája a gyár szempontjából éppen olyan fontos, mint akármilyen más munka, könnyebben pótolható, épp ezért jövedelme is jóval alatta marad a szakmunkásénak. Ez a körülmény azonban legkevésbé sem jelenti azt, hogy a betanított munkások rétege kisebb jelentőségű lenne. Már a számaránynál fogva is a textilgyári munkásság sorában kiemelkedő szerepet játszik. A Kammer-gyári munkásoknak is közel 70%-a betanított munkás. A munkások legalsó szintjén a napszámosok (segédmunkások) vannak. Hivatalos meghatározás szerint a napszámos sem szakértelmet, sem betanítást nem igénylő, tehát kizárólag testi erőt megkívánó munkát végez. A munkapiacon napszámosokban általában mutatkozó nagy kínálat keresetüket meglehetősen alacsony szinten tartja, ennek megfelelően életmódjuk is a leghátramaradottabb. A Kammer-gyári munkásoknak 22%-a tartozik a legalsóbb réteghez. 145