„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)
II. fejezet METSZETEK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS" ÉLETÉBŐL - Babirák Mihály - Kokovai Lajos: A polgári iskolai tanulók pályaválasztásáról (1936)
kenést mutat. A végzett tanulók száma a két év előttinek másfélszerese, de a növekedés ebben az évben már nem az ipari pályákra, hanem főként a szakiskolákba, kisebb mértékben a hivatali pályákra lépők csoportját táplálja. A kereskedelmi iskolába igyekvők száma megkétszereződik és az egyéb (főként gyakorlati) iskolák súlya is fokozódik. Ezek a szakiskolák a végzett tanulók nagyobbik felét (56,7%) vonzzák maguk felé az utolsó békeévben. Végeredményben a háborút megelőző időben (a jelentkező ingadozásoktól eltekintve) a pályaválasztás a továbbtanulók 2 / 3-ával és a kereső pályákra törekvők V 3 körüli hányadával bizonyos egyensúlyi helyzetet ért el. d) A világháború nyomán járó társadalmi átcsoportosulás, az alsóbb néposztályok nagyerejü feltörekvése, a polgári fiúiskola tanulóinak összetételét és ennek természetszerű következményeként a pályaválasztási csoportok tagozódását is gyökeresen megváltoztatja. A polgári fiúiskola tanulóinak összetételében mutatkozó átalakulás az 1926. évben már eléri a nyugvópontot, amely az 1930-as és 1932-Qs években alig változik. A továbbtanulók és kereső pályára lépők aránya felcserélődik. A tanulmányaikat folytatók hányada háború előtti arányszámának felére szakad le és az összlétszámnak kb. 30%-ában állapodik meg. Ha figyelembe vesszük a háború következményeként elmaradt születések számát, megállapíthatjuk, hogy a továbbtanulók száma (1926-ban: 592, 1927-ben: 658,1930-ban: 522,1932-ben: 427) nagyjában nem változott. A polgári iskola felsőbb osztályaiba lépők és a hadapródiskolások kiesését pótolta a felsőkereskedeU mi iskolába iratkozók számbeli megnövekedése, amely ma már a továbbtanulók túlnyomó számát teszi. A továbbtanulók tömegének viszonylagos állandósága ellenére is sajátos tünet arányszámuknak erős visszaesése, ami arra mutat, hogy a háborút követő években a polgári iskolába áramló új hullámok olyan tanulósereget hoznak magukkal, amely már nem igényel teljes középfokú műveltséget, hanem megelégszik a polgári iskola által nyújtott kerek, de kisebbfokú képzettséggel. A polgári iskola gyökereit most már az alsóbb társadalmi osztályok rétegébe bocsájtotta le. Kilépő tanulóinak is mintegy 2 / 3-a szakadatlanul a gyakorlati életpályákra özönlik. Közülök az ipari tanoncok előretörése fokmérője ennek a folyamatnak. A gazdasági, hivatali pálya cím alatt szereplők száma ma már inkább a múltból táplálkozó szándékot, mint elérhető valóságot jelent. 135