„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

II. fejezet METSZETEK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS" ÉLETÉBŐL - Babirák Mihály - Kokovai Lajos: A polgári iskolai tanulók pályaválasztásáról (1936)

Az otthonmaradóknak és ismeretleneknek az 1932. évi adatokban jelentkező emelkedése jelzi az elnehezülő évek gazdasági válságának immáron a serdülőkorban is mutatkozó hatását. A polgári fiúiskola háborúelőtti felsőbb tanulmányokra előkészítő jellege jórészt megszűnt. A polgári fiúiskola ma már nem könnyebb átvonuló hely a továbbtanulókszámára, hanem sajátos összetételű, eredeti célkitűzésében megerősödött, nemzeti hivatást betöltő fontos iskolanem. [...] A pályaválasztás szociális tényezői a) A társadalmi eredet szerepe a pályaválasztásban. Az értelmiségi osztályokhoz tartozó szülők gyermekei az átlagot messze túlhaladó mértékben, létszámuknak közel 2

/

3-ával szerepelnek a továbbtanulók között. A táblázat legkirívóbb adataként jelentkezik a magasabb osztályokhoz tartozó gyermekek tódulása a magasabb tanulmányok felé. Ez a réteg az, amely a polgári fiúiskolát valóban a felsőbb iskolákra előkészítő intézménynek tartja. Bármennyire feltűnő az értelmiségi eredetű tanulók 62,2%-os aránya a továbbtanulók között, ez a jelenség kicsiny súlya mellett mégsem lehet döntő a polgári fiúiskola elbírálása szempontjából. Az 1933-ban IV. osztályt végzett fiútanulók pályaválasztása szülőik társadalmi állása szerint Pályaválasztási csoportok Értelmiség, vagyonából élő Önálló iparos, kereskedő Ipari, kereskedelmi alkalmazott Közszolg. és katonai altiszt Alsóbb néposztályok Együtt száma % száma % száma % száma % száma % száma % I. Tovább tanul 84 62,2 81 38,0 146 26,1 101 32,8 89 28,1 501 32,7 Középiskolában és tanítóképzőben 14 6 17 12 15 64 Felsőkereskedelmi iskolában 61 66 107 81 63 378 Egyéb iskolában 9 9 22 8 11 59 II. Kereső pályán 36 26,7 109 51,2 310 55,4 141 45,8 177 55,8 773 50,4 Ipari tanonc 22 83 231 108 133 577 136