„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

II. fejezet METSZETEK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS" ÉLETÉBŐL - Erba Odescalchi Sándor herceg az arisztokrácia társaséletéről

ben játszott, nem zavarta egymást. A cotillon alatt mindenki sok ajándékot ka­pott, díványpárnákat: én egy tacskót ábrázolót és egy huszárt a lován, azonkívül a házigazda kerámiagyárából hamutartókat és dísztárgyakat különböző nagyságban és formában, a bál dátumával. Az urak a hölgyek számára a francianégyes közben betolt taligákról hatalmas vázákból élő, rózsaszínű rózsákat kaptak, annyit, hogy az uraktól szálanként átnyújtott rózsákból minden leány csokrot gyűjthetett hódo­lóitól. [...] A legnagyobb bál, melyen részt vettem a budapesti Operabál volt. A kormányzó és a főhercegek védnöksége alatt a magyar művészek támogatására jótékony cél­ból rendezték. Első részében a társaság hölgyei és urai az Opera színpadán képke­retekben élőképeket mutattak be a müvészettörténelem leghíresebb képeiről a képeket megtévesztésig utánzó ruhákban és díszletekkel. A belga követ felesége Lalaing grófné mint Memling Madonnája (szalonjukban volt egy eredeti Memling kép is), Andrássy Ilona grófnő mint Tiziano Laviniája, báró Prónay Györgyné mint Madame Recamier és Szinyei Merse Pál unokái, mint a Majális alakjai csak kiraga­dott töredék a képek gyönyörű sorából. Ezen a bálon Andrássy Vivi grófnő volt az első bálnyitópár — velem. Hófehér hosszú empire estélyi ruhája volt, magasan a derék felett, szorosan keblei alatt arany övvel és arany szalagból való cipővel. Ha tárgyilagos akarok lenni, arca nem volt olyan szabályos szépség, mint Andrássy Ilona, Cziráky Tonchette vagy Ester­házy Lily, de éppen az a kicsit talán túl duzzadt száj nekem mindig gyengém volt— nekem sokáig ő tetszett a legjobban. Csak a kicsit közönséges Andrássy-modor ri­asztott el később. De a sima empire ruhában gyönyörű fiatal alakja teljesen érvény­re jutott és az ember oly csodálatosan van alkotva, hogy elbűvöli a fiatalság és szépség ilyen kombinációja. A bálnak nagy sikere volt, külföldről is sokan jöttek, sok gyűlt össze a művé­szeknek. Egyidejűleg nagy gyűjteményes kiállítás volt élő magyar művészek mű­veiből. [...] Ha valaki a gyönyörű bálokról olvasva azt hiszi, hogy ott dőzsölés és ivás volt, akkor téved. Én magam sohasem ittam és mai napig sem iszom semmiféle szeszes italt, még sört sem. Még felköszöntőknél is csak mímelem az ivást. De hosszú far­sangolásaim alatt mindössze egyszer fordult elő, hogy észrevettem hogy egy valaki 38 Francia füzértánc. 109

Next

/
Thumbnails
Contents