„A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990 (Budapest, 2000)

II. fejezet METSZETEK „BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS" ÉLETÉBŐL - Erba Odescalchi Sándor herceg az arisztokrácia társaséletéről

vagy köznéven Mágnáskaszinó nemcsak a szép Kossuth Lajos utcai palotát jelentette, hanem fémjelzést azoknak a mágnásoknak is, kiknek más okuk nem volt büszkeségre és azoknak a nem mágnásoknak, kiket azért választottak be, mert joguk volt más okból büszkének lenni. A felvétel szigorú volt, tagok ajánlatára titkos szavazással történt. A magyar politikára a Casinónak a második világháborúig volt befolyása, bár túlzás volna azt mondani, hogy a politika az általuk kívánt irányban haladt. A Nemzeti Casino mintájára alakult később a köznemesség — gentry — számára az Országos Kaszinó, a katonatiszteknek a Tiszti Kaszinó, a polgári osztály számára a kaszinók egész sora, mely például kerületek után nyerte elnevezését. Legismertebb közülük a Lipótvárosi Kaszinó lett, a módos zsidóság kaszinója. A Nemzeti Casino és az Országos Kaszinó olyan exkluzívak voltak, hogy oda nem tartozó elemek meg sem kísérelték a felvételt. Mindezen kaszinók tagjai csak férfiak voltak, a társadalmi élet pedig a hölgyek körül forog. Hogy a hölgyeknek is meglegyen a „klubjuk", báró Aczél István megalapította a múlt század vége felé a Park Clubot. Az elegáns Stefánia úton (ahol régen a városligeti kocsikorzó volt) palotát építtetett az új Club számára és itt elsősorban hölgyek, főleg bálozó leányok mamái és bálozó leányok voltak a tagok abból a körből, melynek férfiai a Nemzeti Casinóban voltak, vagyis Magyarország legelőkelőbbjei. A Park Club fogalom lett ennek a körnek megjelölésére, dacára hogy legtöbben már nem is voltak tagjai a Park Clubnak, például a fiatalemberek között senki sem. Ennek ellenére volt olyan szezon, mikor többet voltam a Park Club fényűző helyiségeiben, mint máshol mindenütt együttvéve. A Park Clubban rendezték báljaikat azok a tagok, kiknek budapesti lakásuk nem volt elég nagy erre, vagy nem akartak otthon oly sok vendéget látni. Az első házibál, melyen a Park Clubban részt vettem báró Perényi Péterek Rózsa-bálja volt, Katalin leányuk tiszteletére. Ez bálozásom első évében volt, februárban, tehát farsang alatt. Nagy bál a Park Clubban böjti időben sohasem volt. A tél dacára az egész táncterem rózsaszínű rózsákkal volt díszítve és a leányok legtöbbje rózsaszín estélyi ruhában jelent meg. Többszázan voltunk a magyar „legfelső ötszázából. A dzsesszzenekar fáradhatatlanul játszott a tánchoz, egy másik teremben pedig éjfélkor megjelent egy híres cigányzenekar és a táncban kifáradóknak reggelig húzta a hallgató magyar nótákat. A két zenekar egymástól távoli termek37 IV. ker. Kossuth Lajos utca 5. 108