„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

2. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A „BÉKEKORSZAKBAN" - Krausz Simon bankár visszaemlékezéseiből

gő szívvel érkeztem a mostani Pester Lloyd épületbe, de már természetesen az utótőzsdéhez, mikor még a lépcsőházban, a Lloyd Társulat és a tőzsdeterem közti folyosón és a lépcsőn is tolongott vagy ezer ember. Hallottam a harsogást, hogy „330 forinton veszek, — 330 és 20-ért veszek, — 330 és 40-ért veszek, — 330 és 3

/

4-ért adok." Cégem ügynökét Spitzer Zsigának hívták. Én, az „okos fiú" azt gondoltam magamban, hogy nem szólok Spitzernek, hogy mennyiért szabad vásárolnia, ne tudja a 335-ös árat, csak annyit közöltem vele, hogy vásároljon 500 darab Hitelrészvényt. Pillanatok alatt elsodorta mellőlem az áradat. A ceruzáját feje fölött forgatva majd az egyiknek, majd a másiknak intett a fejével, bólintott, azután bejegyzett valamint és ezt a manipulációt többször megismételte. Újból melléje lopóztam. Benéztem a könyvébe és rémülettel láttam, hogy ezeket a számokat írja be: 338.50—338.60. Megrántottam a kabátját: — Az Isten szerelméért, mit csinál? — Veszem a Hitelrészvényt — felelte. — De kérem, csak 335-ig vehetünk. — Előbb mondotta volna! — volt a válasz. — Hiszen 330 és felet hallottam. — Igen ám — mondja Spitzer —, de az az Allamvasúti. Ebben éppen akkor igen nagy üzlet volt. Sírásra állt a szám. Könyörögtem, hogy jöjjön ki velem egy percre a tömegből. Kedvetlenül követett. — Hány darabot vásárolt? — kérdeztem. — 325 darabot! — Adjon kötjegyet 325 darabról 335-tel — mondtam — s az ezer forintnyi különbözetet reggel elviszem az irodájába. Szegény takarékpénztári könyvecském! Szegény megtakarított kis pénzem! De mit gondoltam én most erre, mikor sokkal nagyobb dologról volt szó! Rohantam vissza az irodába, és lelkendezve jelentettem, hogy 325 részvényt sikerült 335-ön vásárolnom, de többet nem lehetett, mert jóval magasabban állnak. Megbámultak! így lettem zseni! Soha mást nem küldött többé a tőzsdére principálisom, csak engem. Az irodában is egyre több és több munkát kellett végeznem, már a könyvelést is rám bízták. 88