„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

1. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK A NEMZETI FŐVÁROSRÓL - Bárczy István - Harrer Ferenc: Tanulmány a szomszédos községeknek Budapesthez való kapcsolásáról (1908)

érintkezés folytán a környékbeli községek kedvezőtlen egészségi állapota állandó veszélyt jelent a főváros lakosságára nézve. Nagy szerepe van a kapcsolásnak a közélelmezésben is. Erintettük már, hogy az egységes városrendezési politika kedvezően hathat az élelmezési viszonyokra, a konyhai szükséglet közelben való termelésének elősegítésével. Ugyancsak kedvező befolyása volna az élelmezésre az egységes közlekedési politika lehetőségének, mely szintén a kapcsolással jár. De igen fontos úgy a községek, mint a főváros közegészsége és hatályos táplálkozása szempontjából az egységes és szigorú élelmiszervizsgálat; sőt itt az egységes eljárás a fővárosra nézve azért is kívánatos, mert az élelmiszervizsgálatnak szigora a fővárosban és laza kezelése a szomszédos községekben, az utóbbiak fogyasztóképességének fokozódásával a fővárosban élelmiszerhiányt is idézhet elő. Előnyös volna továbbá az egész összefüggő körzetben az egységes vásártartási és közvágóhídi jog, ami azért nem zárná ki sem a parciális heti vásárok tartását, sem a vágóhidak decentralizálását. Valószínű továbbá, hogy az egységes igazgatás a környék még nagyszámú német és tót ajkú lakosságának magyarosodását is előmozdítaná. Végre a főváros szempontjából felhozhatjuk még a kapcsolás mellett: a kihelyezett és esetleg még kihelyezendő nagyobb községi intézmények (vízvezetéki stb.) jobb védelmét, a fővárosi nyaraló közönség érdekének biztosítását és a fővárosi berendezéseket élvező szomszédos lakosságnak bevonását a megfelelő közterhek viselésébe; a községek részéről pedig: a főváros hitelének és a fejlettebb közigazgatásnak élvezetét, de különösen a közlekedésileg előnyösebb közigazgatási kapcsolatot. Ha a bekebelezés kifejlett érveivel szemben az ellenérveket keressük, voltaképpen csak eggyel találkozunk, és pedig azok részéről, kik a főváros érdekeit vélik képviselni. Ez ellenérv az, hogy a főváros területe gazdasági erejéhez viszonyítva amúgy is rendkívül nagy, és a szomszédos községek kapcsolása újabb súlyos anyagi áldozatokat róna a fővárosra. Az ellenvetésre azonban a következő válasz adható: a kapcsolási probléma nem abból áll, hogy a városias költséges berendezések a fejletlen vidékre kiterjesztessenek, hanem ellenkezőleg abban, hogy a várossal összefüggő terület felett való rendelkezési joggal a koncentráltabb városfejlődés biztosíttassák; a főváros és a szomszédos községek közt pedig a kapcsolat létrejött a főváros nagy kiterjedési beépítetlen területei mellett is, és pedig a bevezetésünkben már jelzett okokból; a községeknek már a fővároshoz való puszta közigazgatási kapcsolása az előadottakból kitünőleg minden újabb beruházás nélkül is, 65