„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

1. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK A NEMZETI FŐVÁROSRÓL - Bárczy István - Harrer Ferenc: Tanulmány a szomszédos községeknek Budapesthez való kapcsolásáról (1908)

előnyökkel jár úgy a községekre, mint a fővárosra nézve, holott nagyobb mértékű megterhelést a fővárosra nézve nem jelent; a községekben nagyobb befektetések eszközlésére pedig a kapcsolás a fővárost nem kényszeríti, sőt, mint fentebb említettük, helyes városrendezési politika mellett a berendezések, s így költségeik tetemesen leszoríthatok, amennyiben pedig ilyenekre mégis szükség volna, helyesen alkalmazott járulékrendszer, ha nem is egészen, de túlnyomóan az érdekeltek által fedezhetők. Különben a kapcsolás pénzügyi alakulása annak módjától függ. [...] Nekünk tudvalevőleg két intézményünk van, melyeknek hatásköre a főváros környékére is kiterjed, úm. a fővárosi rendőrség és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa. A fővárosi rendőrségnek hatáskörét az 1889:XLVI. te. kiterjeszti Újpest és Rákospalota községekre. Az intézménynek a fővárosban is állami jellege, de kivált a rendőri igazgatásnak különleges természete, a hatályos működést biztosítja. A Fővárosi Közmunkák Tanácsát, mely az alább még említendő londoni Metropolitan Board of Works utánzata, az 1870:X. te. már alapjában községi feladatokra, az akkoriban még különálló Pest és Buda városok szabályozási és építési ügyeinek egyöntetű vezetésére alkotta, de 15. §-ában megadta neki a jogot arra, hogy hatáskörét a környékre is kiterjeszthesse. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa azonban utóbbi jogát eddig eredményesen nem érvényesíthette, ellenben Pestnek és Budának egy várossá egyesülésével a fővárosra nézve tulajdonképpen létjogosultságát vesztett hatásköre számos, a közre hátrányos vitára adott okot. Részletesebben kell szólnunk a kapcsolás azon módjairól, melyek nemcsak egyes igazgatási ágakra terjedő, hanem teljes kapcsolatot jelentenek, és pedig olyat, mely közigazgatási rendszerünkbe beleillik. Ezek a községi és a törvényhatósági bekebelezés. A községi bekebelezés azt jelenti, hogy a szomszédos községek a fővárossal teljesen egybeolvadnak. Ily bekebelezésről első sorban a városias jellegű községeknél lehet szó, így különösen Újpest, Rákospalota, Rákosszentmihály, Kispest, Erzsébetfalva, Albertfalva, Budafok s Kistéténynél és esetleg még Czinkotánál, Rákoskeresztúrnál és Csepelnél. E községek külön vagy többen egybekapcsolva, de talán még célszerűbben a jelenlegi fővárosi kerületek külső részeivel kombinálva (pl. Újpest-Rákospalota, Rákosszentmihály Rákosfalvával és a VII. kerület külső részével, Kispest-Erzsébetfalva megfelelő közlekedés esetén, vagy a kettő külön a IX. kerület egy-egy részével, Albertfalva-Budafok-Kistétény az I. kerület 66