„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

1. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK A NEMZETI FŐVÁROSRÓL - Harrer Ferenc: A modern városigazgatás problémái (1911)

lakásszükséglete, helyesebben mondva lakásínsége folytán, a törvényhozás támogatásával, eddig sehol nem látott méretekben, Budapesten és illetőleg környékén.

33 Még a lakáskérdésnél is fontosabb a városokban az élelmezési kérdés, vagyis az, hogy a lakosság kellő mennyiségű és megfelelő árú élelemmel láttassék el. Ez különösen a három fő élelmicikkre, a húsra, a tejre, és a kenyérre vonatkozik. Míg azonban a lakáskérdés tisztán helyi jellegű, addig az élelem kérdése összefügg nemcsak az országos, hanem még a világgazdasággal is. Ennek következtében az élelmezés kérdésében a társadalmi érdekküzdelmek is túlcsapnak a városok határain, és a tőkének a munkával folytatott küzdelmén kívül, mint az egyesült városi lakosságnak a mezőgazdasági társadalommal folytatott általános harca jelentkezik. A kérdés országos vonatkozásait különösen a behozatal és kivitel szabadságában vagy korlátozásában és a tarifális kérdésekben találjuk. Az élelmezési politika távolabbi kapcsolatai mellett is azonban a városoknak mindent el kell követniök, hogy lakosságuk élelmiszer szükségleteit kielégítsék. E téren egyik fontos intézmény a vásárpénztár, melynek általánosságban az a hivatása, hogy az állatvásárokra, még pedig úgy a marha-, valamint a sertésvásárokra az állatforgalmat és a jó minőségű felhozatalokat fokozza és a városi közélelmezés javítása érdekében az állattenyésztést, a hizlalást és az állatkereskedelmet előmozdítsa. Működésének főbb irányai: előlegek nyújtása állattenyésztőknek, hizlalóknak és kereskedőknek; kölcsönök adása húsiparosoknak; bizományi megbízásba kapott állatok felhozása és eladása, a vásári pénzforgalom lebonyolítása, a vásárra érkezett állatok felügyelete, gondozása, hajtása és bélyegzése; végül a vásári üzletek körül szükséges egyéb banküzletek lebonyolítása. A hússzükséglet biztosításának további hatósági eszköze a hatósági vágatás és húskimérés (ez Budapesten a lóhúsra van meg). A fokozódott tejszükséglet és az emelkedő tejárak, támogatva azon követelésektől, melyet különösen a gyermektejjel szemben támasztanak, a tejkereskede33 A főváros 1909-1912 között több mint 4800, zömmel egyszobás kislakást épített, 24 bérház és 17 földszintes kislakásos telep formájában. A lakbérbevételre az állam adómentességet biztosított, amennyiben a bérösszeg az önköltséget (fenntartási költség + az építésre felhasznált kölcsönpénzek törlesztőterhe és kamatai) nem haladja meg. Ld. erre vonatkozóan a 2. fejezet „Bárczy István polgármester előterjesztése a fővárosi lakásviszonyok javítása tárgyában, 1909" c. dokumentumát. 1909-ben kezdődött meg Kispest határában a Wekerle-telep építése is állami beruházásban. 55