„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

1. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK A NEMZETI FŐVÁROSRÓL - Harrer Ferenc: A modern városigazgatás problémái (1911)

szorított lakásbérek gyengítik a munkásosztálynak a tőkésosztállyal szemben folytatott közvetlen harcát, mert az olcsóbb lakás végeredményében magasabb munkabért jelent. A lakásszükséglet orvoslása természetszerűleg e szükségletet előidéző okok megszüntetésében áll; tehát építési telkek rendelkezésre bocsátásában, építési hitel nyújtásában és az építkezési munkák zavartalan végrehajtását biztosító munkaviszonyok teremtésében. A lakásszükséglet számára való telekbiztosítás a városigazgatásnak tulajdonképpen egy újabb ágát fakasztotta: a telekpolitikát. Míg régebben a városokban inkább a telekeladás volt az irányzat, addig, különösen a lakáskérdés felvetődése óta, a városok öntudatára ébredtek annak, hogy minél inkább nagyobbítani kell telekállományukat. Nagy telekállomány birtokában ugyanis a városok dominálhatják a telekpiacot s következéskép szabályozhatják az építkezés legfőbb tényezőjét, a telekárt és mindenkor szolgáltathatnak építési telkeket akár tulajdonul, akár — ami most ismét előkerül — örökbérletre, vagy maguk építhetnek telkeiken lakásokat. De nagy telekállomány mellett a városok nagymértékű szabályozási, parcellázási és konjunkturális nyereségeket is foglalhatnak le a közjavára, és ezenkívül közintézményeiket olcsóbban helyezhetik el, mintha minden alkalommal a kisajátítás terére kell lépniük. A városok előnyös telekszerzésének egy fontos elősegítője volna annak a lehetővé tétele, hogy a városok árveréseken sikerrel részt vehessenek; e kívánalom vagy a végrehajtási eljárás megfelelő szabályozása útján (nevezetesen, ha a város a bánatpénzét visszakaphatná), vagy az önkormányzati szabadságnak e tekintetben való kitágításával volna elérhető. Az építési hitel szervezése kérdésében különösen a következő eszmék merültek fel, illetőleg részben már meg is valósultak: az építőiparosok követeléseinek az építési kölcsönből való biztosítása, községi zálogintézetek alapítása, állami vagy községi lakásépítő alap teremtése közhasznú lakásépítő szövetkezetek számára második helyű kölcsön nyújtására. Itt említjük meg, hogy a lakásépítés egyik buzdító tényezője az adómentesség is, mely azonban csak akkor indokolt, ha evvel szemben garancia van arra, hogy a lakásbérek a megfelelő keretek közt maradnak, tehát főleg állami és városi építkezéseknél. A lakásszükséglet enyhítésének végső eszköze ugyanis a hatósági, vagyis az állami vagy városi lakásépítés. Ez következett be az utolsó évek valóban rendkívüli 54