„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

1. fejezet KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK A NEMZETI FŐVÁROSRÓL - Bernát István: Gazdasági decentralizáció (1899)

Bernát István: Gazdasági decentralizáció 1899 [...] Arról óhajtanék beszélni, hogy amint Magyarország ma áll, a fővárosban összpontosított vagyoni, gazdasági intelligencia, társadalmi s politikai centralizáció bizonyos tekintetben micsoda hátránnyal jár magára a nemzetre, s első sorban pedig a vidéki centrumokra nézve, melyeket elhanyagoltunk azért, hogy a főváros érdekeit mozdítsuk elő. Oly kérdés ez, melyet tárgyalni ma nagyon aktuális; mert ha volt idő, mikor jogosultan fordíthattuk minden erőnket, minden figyelmünket a fővárosnak megteremtésére és felvirágozására, ma eljutottunk oda, hogy a fővárost felszereltük, gazdagítottuk és minden irányban oly fokra emeltük, hogy most már el lehet tőle várni, hogy az magától, nagymérvű külső támogatás nélkül is haladjon. Kiindulva ezen általános eszmékből, bátor leszek egy pár adatot felhozni arra nézve, hogy mennyiben fokoztuk ezt a gazdasági centralizációt, amelyről szó van. Elsősorban, azt hiszem, a legcsalhatatlanabb kritérium, melyre hivatkozhatom, a lakosság számának gyarapodása: 1850-től 1890-ig több ízben volt népszámlálás, melyek adatai szerint a főváros lakossága 156.000-ről, 1890-ig 500.000-re emelkedett, s ez idő szerint már a 600.000-et meghaladja. Ellenben a vidéki centrumokban a lakosság számának emelkedése sokkal csekélyebb. így például Arad lakosságának száma a jelzett időben 22.000-ről 42.000-re szaporodott; Pozsony ez alatt a negyven év alatt még kevesebbet haladt, csak 10.000 lélekkel szaporodott, 42 ezerről 52 ezerre; Győr, a főváros vonzó befolyása mellett, 16 ezerről csak 22 ezerre bírta lakosságának számát emelni. A gyáraknak vagy iparvállalatoknak túlnyomóan nagy része Budapesten központosul. Szemben Budapesttel, még az ilyen kiváló vidéki gyári centrumok, mint aminő Arad, szerfelett csekély jelentőséggel bírnak. S nemcsak a gyári vállalatok tetemes része van Budapesten, de oly vállalatoknak is, melyeket odavinni lehetetlen, legalább az igazgatóságait viszik át. így a budapesti statisztikai hivatal közleménye szerint a múlt évben nem kevesebb, mint 65 olyan iparvállalat volt, amelynek igazgatósága Budapesten székelt, a telepe azonban a vidéken van, mert 46