„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)
4. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A TRIANONT KÖVETŐ ÉVTIZEDBEN - Thirring Gusztáv: Művelődés-és iskolaügy (1873-1923)
KisdedNépokTanítóKözépSzakFelső Összesen óvás tatás képzés oktatás oktatás oktatás c) Tanulók száma 1874/75 2.400 34.189 599 3.523 932 2.958 44.601 1884/85 4.314 47.221 1.070 5.058 6.942 3.875 68.480 1894/95 5.602 60.106 1.396 7.433 7.690 4.768 86.995 1904/05 12.084 88.399 1.656 11.671 11.826 7.368 133.004 1914/15 12.695 100.849 1.125 16.085 11.625 6.674 149.053 1919/20 10.954 99.895 1.289 20.529 12.200 8.115 152.982 1922/23 10.260 107.161 1.193 20.643 13.534 15.587 168.378 [...] A középiskolák [...] A középiskolák, mint a középosztályok iskolái, abból a szempontból is érdekesek, hogy mely társadalmi osztályok, mely fajok és felekezetek gyermekei látogatják. Általában mondhatjuk, hogy a gimnáziumi tanulók legnagyobb számmal a köz- és magántisztviselői és egyéb értelmiségi körökből kerülnek ki; aránylag számos tanulót szolgáltatnak a kiskereskedéssel és kisiparral foglalkozók is. A leányok között azonban ezek az utóbbi ágak kisebb számmal szerepelnek, a leánytanulók túlnyomó részben az értelmiség, a nagyiparosok és nagykereskedők, valamint a magánzók köréből, tehát leginkább a vagyonosabb társadalmi osztályokból valók, míg ezzel szemben a szegényebb néprétegek leányai csak csekély számmal lépnek a középiskolákba. Egészen más társadalmi rétegekből szedik tanulóikat a reáliskolák; közöttük leggyakoribbak a kisiparosok, kiskereskedők és magántisztviselők gyermekei, akik mellett a személyes szolgálati keresetek, továbbá az ipari és kereskedelmi alkalmazottak gyennekei szerepelnek nagy számmal. Általában mondhatni, hogy a reáliskolákba inkább a kisebbkeresetű és szegényebbsorsú néposztályok küldik gyermekeiket, míg a gimnáziumokat az értelmiségi keresetek és a vagyonosabb ipari és kereskedelmi osztályok gyermekeinek nagy odaözönlése jellemzi. Nemzetiség tekintetében a középiskolák nem mutatnak különös érdekességet. Amióta erre vonatkozó adataink vannak, a magyarság annyira túlnyomó arányban 451
