„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

4. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A TRIANONT KÖVETŐ ÉVTIZEDBEN - Thirring Gusztáv: Művelődés-és iskolaügy (1873-1923)

(96-97%) szerepel a tanulók között, hogy a többi nemzetiségek apró töredékeinek semmi jelentősége nincs. A középiskolába kerülő fiatalság már teljesen megmagyarosodott. Hitfelekezeteink a középiskolai tanulók között nincsenek abban az arányban képviselve, melyben az összlakosságban szerepelnek. A keresztény felekezetek közül az ágostai evangélikusok valamivel nagyobb hányadossal szerepelnek, mint a lakosságban, a reformátusok a gimnáziumokba a népszámuknak megfelelő quótát küldenek, a reáliskolákban azonban feltűnően kisebb az arányszámuk. Legnagyobb az elmaradás a katolikusoknál, kik a népességben elfoglalt 72%-ról 60-ra csökkenő arányuk helyett a gimnáziumokban állandóan csak 45-49, sőt 1900 és 1910 között csak 41-43 százalékkal jelentkeznek (az 1885-87. tanévekben is csak 50 százalékot értek el), a reáliskolákban pedig a hetvenes évek elején észlelt 60-65 százalékos arányukról lassan leszálltak az evangélikusok arányára, sőt az 1911-1919. évben ezeknél is kisebb hányadost (legkisebb 1917/18-ban 37,5 százalékkal) mutattak fel. Ezekkel szemben az izraeliták, kik már 1873-ban is népesedési quótájuknál (akkor 16,6%) jóval nagyobb hányadot (a gimnáziumokban 27,0, a reáliskolákban 23,1 %) képviseltek, mind erősebben lepték el a középiskoláinkat, úgyhogy a gimnáziumokban állandóan 30 százaléknál magasabb volt arányuk (1905-07 között 40,3-40,8% volt) s ez csak a világháború utáni években csökkent némileg (31,1 %-ig), a reáliskolákban pedig már 1880-tól kezdve állandóan 40 százaléknál több a zsidó, sőt egyes években (mint 1896/97,1915/16 és 1917/18) a tanulók felénél is több volt a zsidó (legtöbb 1917/18-ban: 51,8%). A világháború utáni években a csökkenés erősebb volt, 1922/23-ban arányszámuk 34,6-ra apadt, vagyis oly mélypontra, aminőn a hetvenes évek közepe óta nem voltak. A középiskolák tanulóinak felekezetek szerinti megoszlása, ötévi átlagokra számítva és százalékokban kifejezve, a következő volt: 452