„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

4. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A TRIANONT KÖVETŐ ÉVTIZEDBEN - Thirring Gusztáv: Művelődés-és iskolaügy (1873-1923)

száma korántsem alakult egyenletesen; míg a népoktatási intézetek tanulóinak száma félszázad alatt megháromszorozódott, addig a középiskolák tanulói már hatszor, a szakiskolák tanulói tizenháromszor számosabbak mint a főváros egyesítésekorjeléül annak, hogy úgy a közép-, mint a szakiskoláztatás a régi időben erősen el volt hanyagolva és ezen iskolák tanulóinak száma akkor nem állott arányban a népesség számával. Az iskoláztatás ügyének fejlődése a leánytanulók számának folytonos emelkedéséből is kiviláglik; a múlt század hetvenes éveinek kezdetleges női oktatása mellett a tanulóknak alig több mint egyharmad része volt leány; ez az arány fokozatos fejlődéssel 40 százalékra javult. Ötven év alatt ugyanis a leánytanulók száma 343 százalékkal emelkedett, míg a fiúké csak 243 százalékkal. A leányok tehát fokozatosan igyekeztek az iskolákban mind nagyobb tért foglalni, s ezzel az általános műveltségi állapotukban mutatkozó visszamaradást, melyet az olvasni-ími nemtudás statisztikája is igazolt, helyrehozni. Az összes közoktatási intézetek félszázados fejlődésének feltüntetésére a következő adatokat közöljük: Kisded- Népok- Tanító- Közép- Szak- Felső Összesen óvás tatás képzés oktatás oktatás oktatás a) Tanintézetek száma 1874/75 18 115 8 9 8 3 161 1884/85 41 134 11 14 24 4 228 1894/95 42 158 13 22 48 4 287 1904/05 94 250 12 28 68 7 459 1914/15 104 381 10 38 61 8 602 1919/20 104 364 10 48 71 9 606 1922/23 106 406 10 46 61 11 640 b) Tanszemélyzet 1874/75 24 454 57 176 105 194 1.010 1884/85 66 895 106 241 312 244 1.864 1894/95 60 1.666 163 427 630 374 3.320 1904/05 119 2.897 133 599 917 512 5.177 1914/15 205 3.997 138 711 861 648 6.560 1919/20 247 4.176 180 1.008 1.078 764 7.993 1922/23 251 4.270 129 969 985 884 7.488 450