„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

4. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A TRIANONT KÖVETŐ ÉVTIZEDBEN - Thirring Gusztáv: Művelődés-és iskolaügy (1873-1923)

még az analfabéták az V. kerület legbelső részének és a VI. kerületi villarayon férfinépességben. [...] A műveltségi fok nemzetiség és hitfelekezet szerint is lényegesen más-más. Magyarok és németek mindig a legműveltebb nemzetiség voltak, kiknél az analfabetizmus sokkal kisebb volt, mint a tótoknál és egyéb nemzetiségeknél. De utóbbiaknál is lényeges javulás állott be, úgyhogy ma a különbség a két műveltebb faj és a kevésbé művelt többi faj között sokkal kisebb, mint volt 1880-ban. (A nemzetiségek és felekezetek műveltségi állapota korra való tekintet nélkül, tehát az összes lakosságról mutattatott ki, itt tehát a 6 éven felüli lakosság helyett az összlakosság szerepel, miért is az eredmény kedvezőtlenebb.) A felekezetek közül jelenleg a zsidóknál van a legkevesebb analfabéta (8,3%), de ez a kedvező állapot régebben nem volt meg, sőt a főváros egyesítésének idejében náluk kevesebb volt az írni-olvasni tudó, mint — katolikusokat kivéve — a többi felekezeteknél. Az analfabéták arányszáma ugyanis volt: 1869 1920 Róm. kat. 38,3 12,4 Gör. keleti 25,0 13,8 Ág. evang. 28,0 8,9 Református 26,5 11,1 Zsidó 31,6 8,3 1880 1920 Magyar 21,4 11,2 Német 24,5 8,4 Tót 43,9 18,2 Egyéb 61,4 15,6 Össznépesség 36,8 11,2 [...] A tanintézetek áttekintése [...] A főváros egyesítésének idejében Budapesten összesen 161 különböző fokú és jellegű iskola állott fenn. Ezeknek száma húsz évvel reá már 287 volt, s azután ro448