„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

4. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A TRIANONT KÖVETŐ ÉVTIZEDBEN - Thirring Gusztáv: Művelődés-és iskolaügy (1873-1923)

A hatéven felüli lakosság százalékos megoszlása volt: ír-olvas Csak olvas Sem ír, sem olvas 1869 67,2 5,0 27,8 1880 75,4 1,5 23,1 1890 82,3 U 16,6 1900 88,3 1,0 10,7 1910 92,5 1,0 6,5 1920 94,7 0,5 4,8 A két nem közötti különbség a hatéven felüli népesség műveltségi állapotában még erősebben jut kifejezésre, mint az össznépességnél. 1869-ben még 21,9 százalékkal kevesebb nő tudott írni-olvasni, mint férfi. Ez a különbség évtizedről-évtizedre csökkent, s 1920-ig 3,4%-ig szállt alá. Ötven év előtt az írni-olvasni tudó nők száma csak kevéssel haladta meg a női népesség felét (56,2%); 1920-ban ez már 93,1% volt. A férfiaknál ez a haladás természetesen sokkal kisebb volt, mert már 1869-ben a férfiaknak 78,1%-a írt-olvasott, az egész javulás tehát a jelenlegi 96,5 százalékig csak 18,4 százalék volt, s ennél legfeljebb negyedfél százalékkal javulhat még meg. A fejlődés menetét a következő felsorolás világítja meg. A hatéven felüli lakosságból: ír-olvas Csak olvas Sem ír, sem olvas férfi nő férfi nő férfi nő 1869 78,1 56,2 3,0 7,0 18,9 36,8 1880 84,2 67,2 0,3 2,7 15,5 30,2 1890 89,1 75,9 0,3 1,8 10,6 22,3 1900 92,8 84,2 0,3 1,5 6,7 14,2 1910 95,2 89,9 0,5 1,5 4,3 8,6 1920 96,5 93,1 0,2 0,8 3,3 6,1 444