„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

4. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A TRIANONT KÖVETŐ ÉVTIZEDBEN - Pásztor Mihály: A jókedv ára (1926)

Egy csésze tejes kávé kalkulációs ára tehát így alakul: 1 deci tej 594 korona 1 adag tejszín 1.466 1 deka fekete kávé 1.270 " 1 adag cukor 471 Összesen 3.801 korona 100% rezsi 3.801 " a fehér kávé önköltsége 7.602 korona Ezzel szemben a fehér uzsonnakávé eladási ára 9.000 K. Ebből lemegy 10%-os luxus adó (déli 12-től) 900 " és az önköltség 7.602 marad tehát a kávésnak tiszta haszon 498 K, vagyis 5,54%. A szimpla reggeli kávé ezer koronával olcsóbb, mert nem kell utána a luxusadót fizetni. Egy komplett reggeli viszont, mely áll: fehér kávéból, habbal hozzá; vaj, egy adag tojás, egy apró sütemény és egy üveg ásványvíz mindössze 12 ezer koronába kerül. „Ezt add össze!" — mondaná a pesti tájszólás. A komplett reggelin nem is nyer a kávés, sőt ráfizet. A komplett reggeli csupán csak csalogató, melyet a nagy konkurencia diktál rá a kávésra. — A komplett reggelin egészen szépen tönkre lehetne menni — mondta egy elkeseredett kávés. — Szerecsére vannak, akik feketét „fogyasztanak" és nem komplett reggelit. A kávéházi üzlet bázisa csakugyan a „ törzsvendég" és a fekete. A régi kávésok ezen gazdagodtak meg. Minden rigolyája, szeszélye mellett is vigyáz a törzsvendégre a kávés. — Temérdek a törzsvendégek között a kellemetlen ember, a szekánt, a követelődző, a kötekedő, az ideges, a goromba, de azért mindennap elhozza a maga kis adóját a kávéházba, és ez a fő! — mondják a kávésok. Természetesen azért a „futó vendéget" sem veti meg a kávés. A futó vendég is „konzumál" és elvégre a futó vendég is az Isten teremtménye Ha már a kávésok ilyen pontosan ismerik a „vendég" természetét, nem csoda, ha a „vendégnek is megvan a maga véleménye" a kávésról és a kávéházról. A kávéhá440