„Kelet Párizsától” a „bűnös városig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 1. 1870-1930 (Budapest, 1999)

4. fejezet METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A TRIANONT KÖVETŐ ÉVTIZEDBEN - Pásztor Mihály: A jókedv ára (1926)

zak kritikus publikuma azt mondja, hogy a háború előtt összehasonlíthatatlanul jobb feketét adtak a kávésok, mint most, és a kisebb kávéházakban nem is mindig kávét kap az ember, hanem valami különös összetételű fekete folyadékot, amely „külsőleg" használva bizonyára gyógyító hatású; belsőleg használva azonban élvezhetetlen. Nem akarunk beleavatkozni ebbe a gyilkos vitába, hanem megállapíthatjuk, hogy a háború óta sokkal többen „élnek" feketével, mint azelőtt, ellenben a nyers kávébehozatal megdöbbentően — lecsökkent mióta olyan erősen megnőtt a kávéfogyasztás. Hogy a feketefogyasztás annyira megnőtt, az nagyon is érthető. A háborúban rengeteg kávét fogyasztottak a katonák. Reggelire, olykor vacsorára is feketét kaptak, és nem csoda, hogy a fronton feketéhez szokott parasztlegény néha-néha idehaza is megkívánja a kávét. így tehát érthető, hogy a háború nagy mértékben megszaporította a kávéfogyasztók számát. A nagy fogyasztással szemben viszont erősen redukálódott a kávéimport. Az importot korlátozták a behozatali nehézségek és az, hogy a kávébab ugyancsak megdrágult. Mióta az amerikai Unióra ráült a szesztilalom, azóta Amerikában mindenki fekete kávéval pótolja az italt. Ez a nagy fogyasztási többlet megnövelte a délamerikai kávéültetvények hozadékát, és alaposan felverte a kávébab árát. A kávébab drágulását nálunk azzal ellensúlyozták, hogy nem a kávébabot pörkölték meg, hanem a fügét, a tökmagot, meg az árpát, és abból a cikóriából csinálták a fekete kávét. Azt mondják, akik kóstolták, hogy „ennek" a feketének az íze nagyon hasonlít a babkávéból főzött feketéhez, sőt még az az előnye is van a babkávé-feketével szemben, hogy nem izgat. Dehát ki tehet róla, ha az emberek épp az izgalomért szertik a feketét. A tökmag, az árpa, meg a cikória csak illúziót ad, dehát a magyarnak olyan a természete, hogy hamarosan ráun mindenre, még az illúzióra is. A kiskávés azonban nem sokat törődik vele, hogy mi kell a vendégnek, izgalom-e vagy illúzió: beadja neki az árpakávét. Az árpakávénak különösen a háború alatt volt nagy keletje. Akkoriban még a pesti Grand Café-kban sem átallották asztalra adni. De hogy most is rengeteg cikória, meg árpakávé fogy az országban: az kétségtelen. Most Budapesten 160-180 kávéház van és rengeteg kávémérés. A billiard és kártyapénz után a kávéházak 1376 milliót, a kávémérésnek 20 milliót fizettek vigalmi adó gyanánt a városnak. Ebből megállapítható, hogy a kávéházakban 8258 millió, a kávémérésekben 185 millió korona volt a kártyapénz bevétele. 441